Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002
Előzmények
A Kórház névadásáról tudnunk kell, hogy Vaszary Kolos bíbornok hercegprímás volt a legnagyobb adományozó. 1895. április 18-án 50 ezer koronával alapozta meg az építkezést, és amikor O Eminenciája értesítette a várost, hogy az épülő kórházra felveendő kölcsön kamatainak 4%-al számított összegét / évi ezer forintig / élete végéig magára vállalja, a Képviselőtestület Földváry István főügyész javaslatára a következő határozatot hozta: "Tekintettel azon fejedelmi adományra melylyet Ő Eminenciája a kórház építésének először is az alapját vetette meg, mostani áldozatkészségével pedig a megvalósidás útjából az utolsó akadályt hárította el - elhatározta a képviselőtestület, hogy a felépítendő új kórház Ő Eminenciája nevéről a Kolos Kórház nevet viselje." (23) Hosszú előkészítő munkálatok után az első kapavágást 1900. július 10én tették meg, és a Kórházépítő Bizottság 1901. december 12-én vette át az építőktől. 1902. január 6-án volt a hivatalos avatási ünnepség. Ezen azonban Vaszary Kolos nem tudott részt venni, ezért 1902. szeptember 1-én egy zárókő letételi ünnepséget is tartottak, melyen a névadó is jelen tudott lenni. A kalapácsütések és a rövid szózatok elhangzása után a következő dokumentumot helyezték el a márványtábla mögötti üregbe: A Mindenható Istennek nevében! Azon időben, midőn Magyarország királyi trónján I. Ferencz József Ő felsége ült, - midőn az ország herczegprimási méltóságát Vaszary Kolos esztergomi herczegprimás viselte, - midőm az ország kormányának élén Széli Kálmán miniszterelnök állott, ki az ország közegészségügyét is mint belügyminiszter vezette, azon időben és a mai napon áldotta meg és illesztette helyére Kolos-kórház zárókövét főmagasságú és főtisztelendő Vaszary Kolos herczegprimás, bíboros érsek a meghívott állami, egyházi, katonai, törvényhatósági és városi hatóságok, testületek, intézetek és egyesületek jelenlétében: lévén ez idő szerint Horváth Béla Esztergom vármegye főispánja, Andrássy János a vármegye alispánja, Vimmer Imre Esztergom szab. kir. város polgármestere és dr. Gönczy Béla a kórház igazgatója. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete 1894-évi november 30-án tartott közgyűlésében határozta el, hogy az egyre növekedő szükségletnek többé meg nem felelő régi kórházi épület helyett, a város tulajdonát képező s e czélra ingyen átengedett telken új kórházi épületet emel. Az építési költség beszerzésére irányuló mozgalom egy hangversennyel vette kezdetét, mely 1893-évi november hó 28-án tartatott meg a 1421 frt. 43 kr. tiszta jövedelmet eredményezett. 1895. évi április hó 18-án délután 5 órakor egy héttagú városi küldöttség járult Vaszary Kolos bíboros érsek, herczegprimás úr Ő eminentiája elé a polgármester vezetésével, a ki hivatkozván Ő Eminentiájának jótékony és emberbaráti érzülettől áthatott nagy szívére és Esztergom iránt mindenkor tanúsított szeretetére, az ügy hathatós támogatását kérte. O Eminentiája - a küldöttség előtt mélyen megható szavakban - kijelentette, hogy az új kórház felépítéséhez öröm28
