Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

A rendszerváltástól napjainkig

Ez természetesen nem érintette a kórház súlyos gazdasági-pénzügyi helyzetét, melynek kialakulásáról Szontagh Csaba igazgató úr így nyilatkozott a Kór-Lapnak / A Kór-Lap a MOK Esztergomi Szervezetének 1991. óta megjelenő folyóirata /: (269) Az új sebészeti pavilon építése "1994 elejétől a kötelező kifizetendő 13. havi bérrel indult az eladósodásunk. Ehhez járultak hozzá az AFA, az energia és a gyógyszer áremelések az élelmiszerek árnövekedéséről nem is beszélve. Bármilyen erőfeszítést tettünk az inflációt követni nem tudtuk. 1995. elején ismét jelentkezett a 13. havi bérkifizetés terhe, ami idén is bekövetkezett. Eladósodásunknak a magyarázata az a finanszírozási rendszer, ami a múlt szerződéskötésig érvényben volt. Ebben diszkriminatív alapdíjat állapítottak meg. Ez azt jelenti, hogy a hozzánk hasonló kórházak 25-30 százalékkal több pénzt kaptak, azonos teljesítményért. A múlt októberben kötött szerződések tovább nehezítették helyzetünket, ugyanis az OEP nem tartotta be a saját maga által előírt feltételeket. Nem kaptuk meg a megyei szorzót, ami 1 év alatt 55-60 milliós hiányt jelentett a Vaszary Kolos Kórháznak. Ha ezeket a dolgokat összeadjuk látható, hogy az adósságállományunk kialakulásában csaknem vétlenek vagyunk. Ez az összeg egyébként nem éri el a 200 milliót." Ugyanebben a lapban 1996. októberében a következő hír jelent meg: " Kórházunk adósságállománya meghaladta a 210 millió forintot. A vezetés 173 millió forintot pályázott meg a kórházkonszolidációs alapból..." 226