Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Eggenhofer Béla igazgatósága 1933-1948

ról, és telepedett le Esztergomban. Hamar Pál 1927-ben Johan Béla kezde­ményezésére és intenciói alapján kezdte meg Gödöllőn az iskolafogorvosi munkát és megszervezte az ország első vidéki iskola fogászatát. Tapasztala­tával az ország különböző helyein segítette ezen hálózat kialakítását, élhar­cosa lett az iskolafogászati ellátásnak. Megjelent egy gyermek fogászati tan­könyve is. 1900-ban született Kocson. Középiskoláit Tatán, az egyetemet Pesten végezte. 1924-ben kapott diplomát és először a Sztomatológiai Klini­kán dolgozott. Jóval később Kanadában kapott tanszéket. Kiss Ernő fül-orr-gégész szakorvos, aki eddig a budapesti Vörös Kereszt Kórházban Wein professzornál dolgozott, most letelepedett Esztergomban és rendelni kezdett, míg a Kolosban ingyen látta el a betegeket. Kiss Ernő 1909-ben Budapesten született. Iskoláit a fővárosban járta ki. Esztergomi rendelője a legkorszerűbb korabeli gépekkel volt felszerelve. Német orvosi szakkönyvek fordításával is foglalkozott, több cikke jelent meg különböző lapoknál. A dorogi és a tokodi bányapénztárak szerződtették szakorvosként. A város végül is megegyezett Diimmerling Ödönnel és az építész újra rendelkezésre állt. 1937. július 3-án fontos miniszteri leirat érkezett. Ebben jóváhagyták, hogy a már biztosított 150 000 pengő OTI hitelen felül, ugyanolyan kondíci­ókkal a város még 60 000 pengőt vegyen fel. "Értesítem a vármegye közönsé­gét, hogy az engedélyezett kölcsönből elsősorban a legsürgősebben elvégzendő mun­kálatok / szülészeti osztály befejezése, fertőző pavilon és hullaház építése, a sebészet emelet ráépítése, apácalak építése, kazánház és központi fűtőberendezések létesítése / hajtandók végre." (147) Óriási háttérmunka folyt a kórház teljes rekonstrukciójának érdekében. Augusztus 9-én bontották fel az építésre beérkezett 24 pályázatot és hosszú hetekig tartó vita előzte meg a végleges döntést. A kiírás szerint 8 napon belül el kell indítani az építkezéseket. A sebészetre 80, a fertőzőre 70, a központi fűtés szerelésére 60, a portáslakra, a víz és villanyszerelési mun­kákra 40-40 munkanapot írtak elő. (148) 1937. szeptember 21-én délelőtt 11 órakor a Kórházbizottság az új szülé­szet épületében tartotta kihelyezett ülését, ahol Eggenhofer Béla a követke­ző jelentést tette a bizottság tagjainak: "Tekin tetes Kórházbizottság! Az Úristen kitartó segítségével végre elérkeztünk ahhoz a pillanathoz midőn az igazgatói épületből átalakított szülészeti pavilont átadhatjuk szent hivatásának. Tekintve, hogy a kórház többi épülete is renoválás és átalakítás alatt áll, ünne­pélyesfelavatást ma nem rendezünk, csak csöndes bemutatót. A bejáratnál méltóztassanak figyelembe venni, hogy az épület munkálatai még nincsenek 100%-ban befejezve és ezért méltóztassanak felhatalmazni a Polgármes­ter urat, hogy az épület teljes befejezésekor és átadásakor delegáljon két kórházbi­zottsági és két építésügyi bizottsági tagot, kik a mérnöki hivatal és a kórház igazga­120

Next

/
Oldalképek
Tartalom