Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Előzmények

megye vette át az igazgatást: "doktor Schwarczel József megyei főorvos úr az egész megyében minden jótékony orvosi intézetnek igazgatója" volt. 1853-ban a városi kórház siralmas állapotban vegetált. Anyagilag eladósodva elemi felszereléseket is nélkülözött. Bleszl Albert igazgató úr az eszközök pótlását a saját bevétel elégtelensége miatt a városi pénztárból próbálta fedezni. Ezzel egyre növekedett az adósság. Pedig az ellátott betegek száma nem csökkent. Lőrintzy első főorvossága idején, 1853. március 16-tól 1861. augusztusáig, 3318 beteget ápoltak a kórházban. 1857. május 1-től a kórház megkapta az országos közintézeti statust. Ez azzal az előnnyel járt, hogy ha az intézmény olyan beteget kényszerült felvenni, - és ez igen gyakran előfordult - aki nem tudott fizetni, a Helytartótanácson keresztül, érte központi keretből a kórház megkaphatta az ápolási díjat. Ez a lehetőség azonban meglehetősen nagy, pontos és nehézkes adminisztrációs munkát követelt meg, hisz a nem fizetőktől a város, azok lakhelye szerinti előjáróságtól szegénységi bizonyítványt volt köteles beszerezni és ezt kellett a számlákhoz csatolva a Helytartótanácshoz benyújtani. A nyilvános kórházzá előlépett intézmény anyagi problémái nem csökkentek, a felszereltség azonban 1859-ben javult. A lombardiai hadjárat során a kórház vállalta, hogy 100 sebesültet ellát. Erre a célra a prímás, a káptalan és a város 3600 forintot adományozott. A sebesültek eltávozása után, az ezen összegből vásárolt felszerelés a kórház vagyonát gyarapította. Lőrintzy Rezső főorvos sohasem vetette meg az anyagi javakat. 4 évvel azután, hogy első fizetett főorvosa lett az esztergomi kórháznak, egyre növekvő feladataira hivatkozva - melyek döntően adminisztratív jellegűek voltak - fizetésemelést kért. Ennek elutasítása esetén, kilátásba helyezte lemondását. Meglepődve tapasztalhatta, hogy a város inkább elfogadta a lemondást és így újra Palkovics Károly lett a kórház főorvosa is. O azonban a következő évben - 1858. június 16-án - előrehaladott korára való tekintettel felmentését kérte. így lett ismét a kórház vezetője Lőrintzy Rezső, de már a kikövetelt 250 ezüst forintért. 1860-ban az Októberi Diploma hatására a városban új polgármestert és tisztségviselőket választottak. 1861. január 25-én egy állandó Bizottmányt hoznak létre Horváth Imre vezetésével, mivel a kórháznak már közel 3000 forint kifizetetlen számlája volt a Birodalom más-más részeiből. Különböző elképzelések, ma azt mondhatnánk "intézkedési tervek" születtek, az adósság felszámolására. Felmerült az a lehetőség, hogy szüntessék meg a kórház nyilvános jellegét, működjön csak városi intézményként. A Bizottmány azt a gondolatot is felvetette, hogy "privatizálni" kellene, vagyis magánvállalkozónak lenne érdemes kiadni a kórházat. így a városnak nem kellene fizetnie az orvosokat. 11