Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Eggenhofer Béla igazgatósága 1933-1948

Pályázatot írtak ki az igazgatói állásra. A határidőig, március 15.-ig 6 pályamű érkezett. Az ezen túl érkező 7. pályázót már nem vették számításba. Az Egészségügyi Bizottság - melynek tagja volt Darvas Géza, Hamza József és Kerschbaummayer Károly is, közösen tekintette át a jelöltek beadványait. Jó híre volt a Kolos Kórháznak, hisz az ország különböző pontjairól, Pécstől, Debrecenig voltak jelentkezők. 6 pályázó közül 2 volt esztergomi. Hamza József 23 éve dolgozott a Kolos Kórházban. 1885-ben született Jászberényben. Oklevelét 1910-ben Budapesten szerezte. 10 évig a sebészeten, majd, mint a szülészet osztályvezető főorvosa tevékenykedett. A 23 év alatt 297 napon át helyettesítette a korábbi igazgatót, Gönczy Bélát. Eggenhofer Béla 33 évesen pályázott. Táton született. 1917. március 1918. november 15-ig volt az olasz fronton, és hadapród őrmesterként szerelt le. Diplomáját 1925-ben Budapesten szerezte. 1925-1927-ig augusztus 31-ig díjtalan, kisegítő volt a sebészeten. 1927. szeptember 1-1929. augusztus 31-ig műtőnövendék. 1930. február 11-ig műtőorvos, 1930. augusztus 31-től címzetes tanársegéd, 1930. októbertől kinevezett kórházi alorvos, tiszteletbeli kórházi osztályos főorvos. Bakay Lajos / 1880-1959 / professzor így írt róla: "a klinikán eltöltött éveket a sebészetben való alapos kiképzésre fordította. Ügybiízgóságával, szorgalmával és lelkiismeretességével az igazgató teljes megelégedését érdemelte ki. Sebészeti technikai készültsége, alapos munkája és kézügyessége képesítette őt a nagy sebészi műtétek elvégzésére. Betegeivel szemben jóakaratú, emberséges bánásmódú, kollegáival szemben pedig mindig önzetlen és jóindulatú kartársnak bizonyult. Képzettségénél fogva sebészeti osztályvezetésre alkalmas." (121) Mellette szólt, hogy családja részt vett id. Eggenhofer József révén a Kolos Kórház megteremtésében, keresztapja pedig Gönczy Béla volt. Mindezen túl, szakmai eredményei alapján az egyik korabeli vélemény szerint neki köszönhető, hogy a "párkányi járás legalább sebészi tekintetben ismét Magyarországhoz tartozik." (122) Orsós Jenő 40 éves, Temesvárott született. Oklevelét 1919-ben Budapesten szerezte, de a Debreceni Sebészeti Klinikáról pályázott. 46 hónapig volt az orosz fronton, számos kitüntetést szerzett és hadnagyként szerelt le. Több külföldi és hazai szaklapban publikált. Hüttl Tivadar / 1884-1955 / professzor így ajánlotta: "Dr. Orsós Jenő úrral 13 év óta működöm együtt. Ezen idő alatt alkalmam volt meggyőződni arról, hogy kitűnő általános műveltséggel és sebészi szakképzettséggel rendelkezik. A sebészet minden ágában nagy jártasságot árult el, a reá bízott műtéteket csínnal és nagy kézügyességgel végezte el. Sebészeti műtétek mellett nagyobb számmal nőgyógyászati műtéteket is végzett és ennélfogva szakismeretei e téren is kiterjednek. Alapos tudása mellett egyenes, ősziiűe jelleme volt az, amely 103