Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

A proletárdiktatúra bukásától Gönczy Béla haláláig

A kórházban Rajner János, a Simor alorvosa tiszteletbeli főorvosi kinevezést nyert. Elkészült az előző 1931-es év zárszámadása is. (116) A kórház költségvetése 27 626 pengő deficitet mutatott. A tárgyévben 2 216 beteget ápoltak, és 48 929 ápolási napot teljesítettek. 1 betegre 22 nap jutott. A kórházat a megyéből 1 009, a városból 992 beteg kereste fel, de Budapestről 13an, Pest megyéből 12-en, Csehszlovákiából 45-en, Hont megyéből 11-en jöttek. A Kórházbizottság február 24.-i ülésén Gönczy Béla részletesen foglalkozott a kórház helyzetével. A múlt feltárásával kezdte beszámolóját. Elmondta, hogy a Kolosnak 2 régi tartozása van, az egyik, a Nemzeti Hitelbanktól felvett 80 000 pengős kölcsön, a másik a Csikós-féle ház kölcsönéből még fennálló 32 000 pengős tőketartozás. A célt abban jelölte meg, hogy a kölcsönöket törleszteni kell, a deficitet ki kell fizetni, és a kórházat működtetni kell. E hármas feladatnak a pénzügyi fedezetét abban látta, hogy a megfelelő ápolási díjakon felül plusz 22 fillért kellene felszámolni. Kilábalást jelentene - vélte az igazgató - ha a Népjóléti Minisztérium az 1925-ben írásban is megígért 500 milliós papírkorona / 40 000 pengő / államsegélyt "sokszoros sürgetés és kérés" hatására kifizetné. A Kolos Kórház óriási erőfeszítéssel önerőből is jelentős eredményeket ért el. Csökkentette a deficitet, a sebészet épületét 7-8 000 pengőért 1931-ben átépítette, szigorú megszorításokat vezetett be. Önerőből azonban képtelen súlyos pénzügyi gondjait maradéktalanul megoldani. Küldöttség menesztését javasolta a Kórházbizottságnak a minisztériumhoz, melynek tagjai meggyőzhetnék az illetékeseket a kórház nagyobb mértékű támogatásának szükségességéről. Áprilisban a Kolos kápolnájával foglalkozott a Kórházbizottság. Az ülésen megjelent Török M. Milburgis főnöknő is, aki elmondta, hogy saját költségén elkezdte rendbe tenni a kápolnát. Felállványoztatta és egy vasgerenda betételével kis kórust, alakíttatott ki. Szükségessé vált már a renoválás, hisz a falakon 30 éves kosz rakódott le és egyes helyeken olyan repedések keletkeztek, hogy "ezen át már madarak is jártak be" a kápolnába. A főnöknő célja az volt, hogy az addigi sötét tónusú belső teret világossá, barátságossá változtassa. Evek óta spórolt már ennek kivitelezésére. A nemes célt nem is vitatta senki, de azt már igen, hogy a tatarozás során eltüntették azt a 2 freskót is, amit még néhai Walter Gyula felkérésére Storno festett meg. A Bizottság rosszallását fejezte ki, amiért a munkálatokat előre nem jelentették be és nem engedélyeztették. Sajó Lajos megvei tisztifőorvos kezdeményezésére és szervezésében az összes esztergomi elemi iskolában 1932-től ingyenes, állandó és rendszeres fogászati szűrést és kezelést vezettek be. Ebben nem volt első Esztergom, már az ország 14 városában folyt ilyen gondozás az elemi iskolákban. Esztergom volt viszont az első magyar város, ahol ezt az ellátást csekély díja99