Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.

Előszó

Gyermekkorodtól benned volt a kalandvágy a világ megismerésére? - Nem, soha nem volt ilyen bennem, a kalandvágy inkább Istvánra jellemző. De mégis megjött a bátorságom, és annyira tudtam koncentrálni a munkámra, hogy igazi honvágyat nem is éreztem. Ha az ember a közvetlen családja mellett van, és látja, hogy a gyerekei jól érzik magukat, látja, hogy férje mennyire örül annak, amit csinál, ez örömet okoz. De most Piliscsabán beszélgetünk, és ágy tudom, hogy visszajöttök Magyarországra. Valami akkor mégiscsak visszahúz benneteket! Elég volt a nagyvilágból? - Nézd, az ember megöregszik. 1974-ben indultunk a nagyvilágnak, húsz év Afrika és négy év Ázsia után eljön a nyugdíj ideje. Nem fáradtam el, nagyon szeretem a munkám, de öt éve volt egy gerincműtétem, és egy kicsit már nehezebben mozgok. Ennyi adatott, és ezzel én nagyon boldog vagyok. Eg)> poroszos iskolából indultál, ez más kapcsolatrendszert jelent, az orí'os- orvos és orvos-beteg viszonylatban, mint amit Afrikában tapasztaltál? - Azt hiszem a magyar alapképzés nagyon jó, azzal el lehet indulni bárhol a világban. De folyamatosan tanulni kell. Olyan emberekkel találkoztam, akik segítettek az utamon. Idős szemész kollégák, akiktől sokmindent tanultam. Egy jó alapképzés után, ha az ember teret kap, csodákra képes. Milyen az afrikai beteg? - Ott speciális helyzet volt, ahol én dolgoztam, nagyon szerették az európai orvosokat. Talán furcsán hangzik, de az afrikai kollégák aggódtak, hogy ha elmegyünk, nem jönnek majd a betegek. Gondolom az ottaniaknak fogalmuk sem volt, hogy ti magyarok vagytok. - Mindenki azt hitte, hogy amerikai vagyok. A kórház 1941 -ben amerikai missziós kórházként indult, keresztény kórház muzulmán környezetben. Szembetegeket gyógyítottak, és az evangéliumot hirdették. Ágyhoz jött a lelkipásztor, és ment körbe, akik kérték, azokért imádkozott. A betegek roppant hálásak voltak. Emlékszem egy muszlim betegemre, egyszemű volt, az is szürkehályogos. Azt mondta, nem örül, hogy itt van, „de doktor, ide kellett jönnöm, mert nekimegyek a falnak, nem látok semmit" - mondta. Azért