Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.

Előszó

DR. MÜLLERTIBOR Az esztergomi fogászati betegellátásnak mindig voltak nagy „örgjei"! Dr. Müller Tibor főorvos urat, aki Debreceni Kálmán utóda volt az esztergomi szakrendelőben, ma már csak magánrendelőjében kereshetik meg betegei. Praxisát új kollega vette át, ő pedig megérdemelt pihenését kezdte meg. Mire használod fel a jelentősen megnövekedett szabad idődet? - Sajnálatosan nem lett olyan sok szabad időm, mint szeretném. Részben, mert továbbra is rendelek itthon a magánrendelőmben, részben pedig többet segítek itthon a feleségemnek. O még teljes munkaidőben dolgozik a Tanítóképzőben, mint főiskolai tanár. Persze ez eddig a kifogás. A mégis meglévő szabadidőm olyan elfoglaltságok töltik ki, amire eddig nem jutott. Többet olvasok, próbálok jobban elmerülni a számítógép - általam még nem kellően ismert - világában Hiába tudom használni a Windows-t és a Linuxot is alapfokon, egyenlőre alig merek a parancssori felületeken dolgozni, mert nem ismerem az utasításkészletet. Ez például nagyon sok időmet elviszi. Várakozáson felül sok időt fordítok a gyaloglásra. Hetente 3 - 4 alkalommal I -1 órát. Eddig mindig siettem, ezért mindenhová autóval mentem. Ha kitavaszodik, szeretnék kertészkedni, és a nyáron sokat evezni. Forduljunk vissza a múltba! Esztergomi születésű vagy? - Esztergominak tartom magam, de a háború miatt a dorogi kórházban születtem. Ezért a kérdésre a válsz: nem. Egyébként mindig Esztergomban éltem. Megtudhatunk valamit a családodról? - Természetesen! Apám családja esztergomi. Apai nagyapám, mint erdélyi szász vándor mesterlegény vetődött a városba. Itt megnősült és letelepedett. Mint jó nevű kárpitos volt ismert. Díszítőkárpitosként feladata volt pl. a 77