Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.

Előszó

is baráti kapcsolatom volt, de Ő kicsit más iskolát képviselt. Hogyan kerültél Esztergomba? - Esztergomban 1978 júniusára érett meg a helyzet, hogy egy 21 ágyas traumatológiai részleg létesüljön. Elég sokan érdeklődtek, de a feladatot látva meghátráltak. Esztergomban addig nem volt traumatológiai ellátás? - Esztergomból az operatív megoldásra várókat Tatabányára vagy Budapestre küldték. Emlékszem, amikor egyetemistaként jártam a kórházban, akkor az idős csípőtáji töröttekre még medencegipszet helyeztek fel. Mátvus főorvos úr változtatott ezen, de az ő idejében sem volt traumatológiai műtét az osztálvon, csak szakrendelői szintű ellátás történt. Nem kis bátorságra vall, hogy elvállaltad a semmiből egy részleg létrehozását. - Nagyon fiatal voltam és ez vakmerőséggel is szokott párosulni. A feladat megfogott, egy osztály alapjainak lerakásánál már jelen voltam. Amikor kineveztek 36 éves voltam. Sok barátom - pl. Sárváry professzor, aki most a Traumatológiai Tanszék profeszszora - örült annak, hogy végre lesz egy lendülettel teli fiatal vezető, és szurkoltak nekem. Az indulás óriási energiákat igényelt. 6 hónapig katonai és egészségügyi raktárakat jártam végig. Szerencsém volt a kórház gazdasági igazgatójával is. Vörös László igazgató úr, igazi pénzügyi szakember volt. Összehozott minden olyan emberrel, aki segíthetett, és az esztergomi és környéki vállalatok vezetői segítettek is. A kitartásom végül is meghozta a gyümölcsét. Sikerült 2-3 év alatt a részleget felszerelnem a legkorszerűbb műszerekkel. Egyedül jöttél, nem hoztál senkit magaddal. A sebészeket kellett elcsábítanod a részleg beindításához! - Nem volt csábítás. A részlegen már idejövetelem előtt betöltötték a statusokat, csak a vezetői hely volt üres. Teleki Balázzsal és Perényi Istvánnal kezdtem, először ők látták meg, hogy a baleseti sebészeten gyönyörű dolgokat lehet véghezvinni, biszen minden törés más, minden sérült más és más. A hasi sebészet egysíkú. A laparascopia megjelenéséig a sebészet 100 éve állóvíz volt. A műtéteket mind kitalálták már. Milyen volt a viszonyod Mátyus Lajos főorvossal? - Mátyus főorvosnak nagyon sokat köszönhetek. Kitűnő manualitású sebész volt. A traumatológiai műtétek is érdekelték, sokszor asszisztált nekem, és több csontműtétet is végzett. Még a fiatalok sem lelkesedtek annyira egy-egy 56