Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.

Előszó

minden nap akut ellátás folyik. Izgalmasabb, színesebb, változa­tosabb itt a világ. A legkelleme­sebb meglepetés az, hogy hihetet­len módon lehet támaszkodni a szakdolgozókra, jól képzettek és rengeteget segítenek. Városszerte beszédtéma volt a nyáron, hogy baj van a sebészet­tel, néhányan a bezárás rémét is előre vetítették. Mind a legilleté­kesebbet kérnélek meg a pletykák cáfolatára. - Átmeneti nehézségek ugyan voltak, de ezeket legyőztük. Be­tegségek, távozások, szabadságo­lások okozták a problémát. Azóta új, két szakvizsgás, gyakorlott szakember került az osztályra, azt gondolom, jelenleg megnyug­tató az esztergomi sebészet hely­zete. Hogy látod a sebészet helyzetét napjainkban, sok ellátási teriilet a sebészek köréből a belgyógyá­szok kezébe került!? - Én nagyon korán, 1975-ben kezdtem el scopizálni, akkor még nem voltak gasztroenterológiai centrumok, nem voltak még le­fektetett szakmai alapelvek. Alig volt endoszkópos sebész. Sok posztoperatív állapotot láttam, amihez nem értettek akkor még a gasztroenterológus kollégák. Az első európai közlésekkel para­lel tartottam előadást az operált vastagbelek kolonoszkópiás vizs­gálatáról. Amikor osztályvezető lettem, fel kellett hagynom az endoszkópiás vizsgálatokkal. Az endoszkópja fejlődésével kétség­telen eltűntek műtéti típusok a sebészetből, ilyen pl. a fekélvse­bészet. Esztergomban Mátyus Lajos hí­res volt a Billroth II.-es műtéte­iről, és azok eredményességeiről. Kitől tanulják meg a sebészek eze­ket a műtéteket? - Ez egy érdekes kérdés. Régen rengeteg gyomor resectio történt, nyilván sok feleslegesen. Most mióta korszerű gyógyszereink vannak, meggyógvíthatóvá vált a fekélybetegségek döntő része. Persze van kivétel, pl: az elhanya­golt penetráló ulcusok. Amikor nagy számban rezekáltunk, 1% alatt volt a mortalitás. Félő, hogy ez jelentősen emelkedni fog, mert a régi trükkök már nincsenek a sebészek kezeiben, és ebből nagy baj lesz. A felnövekvő generáció már csak elvétve találkozik ilyen esetekkel. Te hog]' látod, ha a fiatalok kö­zött egyáltalában orvosira megy valaki, köziiliik ki akar sebész len­ni? - Olyan lelkiállapot, amit a mű­tőből kijövő sebész érez, más szakmákban nincsen. Ezt szak­mai gőg nélkül mondhatom, any­169

Next

/
Oldalképek
Tartalom