Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.
Előszó
rendelést a Véradó főorvosnője Szabó Klára irányítja és Felföldi Éva doktornő diabetológiai szakgondozást végez még az osztály keretein belül. A 19. század végén, a 20. század elején a kórházunkat, de az ország kórházait is a sebészek „határozták" meg, később a belgyógyászok tették ugyanezt. Hogy érzed, mennyire van ma a kórházunkban a belgyógyászatnak respektje? - Talán ott kezdeném, hogy átalakult a világ. Régen sok betegséget csak sebészileg lehetett megoldani. Manapság ez megváltozott. Ma belgyógyászati módszerekkel meg lehet oldani azokat a betegségeket, melyeket régen csak a sebész tudott a késével megoldani. Gondolok itt a fekélybetegségektől kezdve a koszorús ér tágítási lehetőségekig. Végül is ilyen szempontból a két szakma közeledett egymáshoz. Összességében ez azt jelenti, hogy szerintem a belgyógyászat respektje nőtt. Mennyire más ma az orvosok egymás közti viszony, az orvos-orvos kapcsolat, mint pályád elején volt? - Szomorúan kell megállapítanom, hogy nem igazán jó irányba fejlődtek az orvos-orvos kapcsolatok. Amikor kezdő orvos voltam az ügyeleti csapat az egész kórházban egy egységes gárda volt, akik esténként összejöttek. Közösen vacsoráztunk. Barátságosabb idők voltak azok. Valószínű a változás nem csak az emberi kapcsolatok megromlásán, megváltozásán múlott. Az elfoglaltság is megnőtt. Több az ügyeleti munka, munkaigényesebbek a bekerülő betegek. Nincs ideje az ügyeletesnek leülni, beszélgetni. Ilyen formán az emberek eltávolodtak egymástól. A kórház történetének aranykorában a főorvosok ismerték, becsülték egymást. Akár családjaikkal együtt is összejártak, közös társasági életet éltek. - Régebben nem csak a főorvosok jártak össze, hiszen nekünk, akkori másodorvosoknak is megvolt a társaságunk. Együtt jártunk nyaralni, hasonló koréi gyermekeink voltak. A gyermekek felnőttek, mi megöregedtünk és kapcsolataink felületesebbekké váltak. Lehet, hogy a gyermekek jelentették a szoros kapcsolatokat. Menjünk vissza a távolabbi múltba és beszélj az egyetemi éveidről. - 3 évvel később kerültem be az egyetemre, minthogy érettségiz155