Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

- Mi a véleménye az Orvosi Kamará­ról azzal együtt is, hogy régebben az érdek­védelemben kivette a részét, hisz a szak­szervezeti vezető volt? Rossz! Például sok vitám lett volna a jelenlegi orvosigazgatóval is. Neveze­tesen, mindig azt hallottam, hogy el kéne jutni a teljesítmény szerinti finan­szírozáshoz Ez viszont egyáltalán nem a kor függvénye. Van, akinek 40 éves korában lejár a munkaideje olyan érte­lemben, hogy ki kéne rúgni, és nem biztos, hogy akár 70 éves korában is nem felel meg. Azzal egyet tudok érte­ni, hogy 65 éves korban vezetői állást már ne lehessen betölteni, de mond­juk segédorvosként, ha akad egy főor­vos, aki engem foglalkoztat, elvileg miért ne csinálhatnám? - Mi a véleménye Önnek, mint az előző rendszer pártvezetőségi tagjának arról, hogy fekete bárány lett a múltja miatt né­hány kiváló szakember? A régi párttagok zöme két csoport egyikébe sorolható! Vannak jó "kom­munisták", (abszolút köpönvegfogatók) akik ma is vezető posztot töltenek be, és vannak "rossz kommunisták", akik fekete bárányok. Mi, akik annak ide­jén valamilyen funkciót töltöttünk be a pártban- függetlenül attól, hogy ezt mennyire a politikai ambíció hajtotta­csináltuk azt, ami ránk volt bízva. Ez­zel viszont elvesztettem véleményem szerint- annak az erkölcsi létjogosult­ságát, hogy most bármilyen társadalmi szerepet vállalhassunk. - Évtizedeket töltött Esztergomban és mégsem sikerült egy saját neveltének átad­ni a stafétabotot. Utódommal Jankovich Mihállyal nagyon jó viszonyban vagyok, ha a korkülönbséget leszámítom, talán ba­rátinak is nevezhetném. De ennek el­lenére neki is megmondtam, jobban örültem volna, ha Tőrös Péter lett vol­na az utódom. Hogy nem ő lett, arról csak Tőrös Péter tehet. Többször hang­súlyoztam neki, hogy ne párttitkár akar­jon lenni- bár az egyik legtiszteletre­méltóbb személyiségnek tartom őt a jelenlegi esztergomi politikai életben (mert hű maradt elveihez)- hanem ír­jon inkább 5-6 cikket, akkor potens pályázó lehetett volna. - Mik voltak esztergomi pályafutásá­nak legnagyobb eredményei? Hogy Esztergomban anesztezioló­gia van, abban jelentős részem volt. Hogy az érsebészet elindult,- még az én égiszem alatt- abban is volt némi szerepem. Az, hogy Dorogon dialízises kezelések történnek, ennek elindításá­ban is közreműködtem. I "gyanis az első dialízist az esztergomi sebészeti osztá­lyon csináltuk, természetesen belgyó­gyász és laboros közreműködésével. Előttem Esztergomban nyitott mellkas mellett resuscitatio nem történt. Né­hány szót hagy szóljak régi tanítványa­imról is akik között két professzor is akad. Az OTKI (sebész professzora oesophagus sebésze) dr. Kiss János, és a SO IT. Aneszteziológiai Tanszékének professzora dr. Pénzes István, vagy hogy néhány főorvost említsek, dr. Tő­rös Péter, dr. Babos János és dr. kostcrsicz Magdolna. - Ha újra kezdhetné, mit csinálna más­képp? 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom