Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

tan tanára is maradandó emléket hagyott bennem. As egyetemen döntötted el, hogy belgyógyász leszel? - Mindig a manuális szakmák felé vonzódtam. Szerettem volna sebész vagy nőgyógyász lenni, de a háború alatt Bánfyhunvadról Bonyhádra került egy eredetileg bonyhádi származású fiú. Műszer Antalnak hívták és Lábadyra magyarosított. () volt Bánfvhunyadon a kórházigazgató. Bonyhádon mint általános orvos nyitott rendelőt és én III. éves medikusként mellé kerültem. Ez az ember 33 éves korában már egyetemi magántanár volt, később rendkívüli címzetes tanár lett és az ország egyik legkiválóbb diagnosztája. Mellette szerettem meg a belgyógyászatot. Pécstől hosszú az út Esztergomig, és ahogy tudom nem is volt egyenes. Most ezekről az évekről kérdeznélek. - Mint kicsit hiú ember, kitettem a táblámat és először magánrendelőt nyitottam, közben egy gyárban üzemorvosságot is vállaltam. 2 évvel később, teljes véletlen folytán kerültem Vácra, alorvosnak. Szandányi Zoltán volt a főorvosom. Akkor államosították a kórházat. Itt az ügyeletes orvos egyszemélyben kórházügyeletes is volt. 1 la vakbelest hoztak azt illett megoperálni, ha gyomorperforációs beteg érkezett, akkor már bemosakodva vártuk a sebész szuperest, ugyanez vonatkozott a nőgyógyászati esetekre is. Kemény idők voltak. A kórházban elsőként végeztem az akkor még Vácott nem alkalmazott intratracheális narcosist. Merre vezetett az utad Vácról? -1959.-ben mint az ország legfiatalabb főorvosa minisztériumi javaslatra pályázat nélkül a Soproni Állami Szanatórium belgyógyászatára kerültem. Addig már 8 tudományos dolgozatom jelent meg. Eleinte a pancreasszal foglalkoztam. Ez a terület a legkevésbé volt kutatva, és az unokabátyám, aki később Zalaegerszegen lett professzor, szintén ezzel a témával foglalkozott. Ez nagyon kedvezett nekem, mert bizonyos mértékben együtt tudtunk dolgozni. Később az allergiával, a hipertóniával foglalkoztam, majd egy szintén alig vizsgált, akkor még áttekinthetetlen terület került az érdeklődésem előterébe az arteriosclerosis. Sopron egy fiatal főorvos számára már országos rangot jelenthetett. - A nagyon szép osztályon kívül volt még egy lehetőségem. Az Egészségügy Tudományos Tanácstól jelentős összeget kaptam kutatási célokra. Berendeztek cgv állatistállót, ahol különböző állatokkal tudtam dolgozni. Kitűnő kisegítő személyzettel rendelkeztem. Itt Sopronban rendeztem meg az első magyar arteriosclerosis konferenciát, melyet még 7 vagy 8 követett. Sopronból miért jöttél el? - 5 évig voltam ott. 1965-ben kerültem Esztergomba. A leghűségesebb városból azért jöttem el, mert az akkori igazgatóval személyes konfliktusaim támadtak. () nagyon szerette a tudományos munkát, de azt is szerette volna, hogy első szerzőként ő szerepeljen. így kerültem először Tatabányára, majd 35