Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

se kikénvszerítette az anesteziológia beindítását hazánkban is. Furcsa játéka a sorsnak, hogy a magyar anesteziológia két kiemelkedő alakja - Csernohorszky Vilmos és Pénzes István - Esztergomból indult. Milyen a kapcsolatotok? Örülök, hogy ezt megkérdezted. Mikor 1967. május 17-én visszajöttem Budapestről Esztergomba főorvosnak, itt találtam több segédorvos között Pénzes Piscác. Mindegyik orvossal különkülön leültem, mint új főorvos, beszélgetni. Pista határozottan közölte velem, hogy el fog menni, azért mert ő jóban volt az elődömmel, Kocsis főorvossal, akkor is, amikor már mindenki elfordult tőle, és senki nem köszönt neki. Ezért ő úgy gondolja, hogy az új főorvos mellett nem lesz sikere. Ez a mentalitás számomra pozitívumot jelentett, az ő emberi tulajdonságait illetően. Ezt meg is mondtam neki. Vz évig még együtt dolgoztunk, ezután elment vidékre, de nemsokára rájött, hogy többre hivatott. Később, mikor én már külföldön voltam visszatért Esztergomba. 1972 nyarán eljött hozzám, Bajorországba és ott töltött 3-4 hetet. Közben megírt egy előadást a Nyugat-Dunántúli Sebész Szakcsoport ülésére, mely összefüggött az. intravénás táplálással. Ajánlottam is neki megfelelő irodalmat a könyvtáramból. Ezt az előadást, ha jól emlékszem Szombathelyen mondta el és ennek meghallgatása után Petry professzor meghívta őt a klinikájára. Szegeden ismerkedett meg aztán Kulka professzorral, akivel később Budakeszire jött fel. Kandidátus lett, megcsinálta a nagydoktoriját is. Tartjátok most is a kapcsolatot? Mikor találkoztatok utoljára? 1/2 órával ezelőtt beszéltem vele itt Esztergomban a Simor János utcában. 1997. február 12-én a Rókus kórházban egy ünnepséget szerveztek, abból az alkalomból, hogy Flór Ferenc 150 évvel azelőtt itt végezte az első éter narkózist. A Rókus Kórház anesteziológus főorvosa- Incze Ferenc, aki évfolyamtársam volt - elhatározta, hogy egy emléktáblát avatnak ebből az alkalomból. Az igazgató ötlete pedig az volt, hogy hangozzék el 3 előadás is az anesteziológiával kapcsolatban. 1945től én tekintettem át a történeti tényeket, hisz az Anesteziológiai Társaság első főtitkára voltam. A 3. előadást Pénzes Pista tartotta. Azzal kezdte, hogy örül, annak, hogy viszontláthatja egykori főnöklét és szépen nyilatkozott rólam. Meg is írtam a könyvemben, hogy az idő múlásával szakmailag fejlődött, de emberileg az maradt, aki fiatal korában volt: őszinte, tisztességes, becsületes ember. Egy kedves német professzor barátom mondta, hogy az emberi rész fontosabb, mint a szakmai, mert a szakmát előbb-utóbb mindenki meg tudja tanulni, de aki rossz és becstelen ember, az sose lesz más. Budapestről, újra Esztergomba jöttél? Mi ennek a magyarázata? A I. sz. Sebészeti Klinikára azzal a feltétellel kerülhettem, hogy elkezdem megszerx czni az anesteziológiai szolgálatot. Nem volt könnyű feladat. Az egész klinikán egy altató gép volt, amit 1 ledri professzor 1947-ben kapott Angliában ajándékba. Pénzszűke miatt, nehezen haladt a felszerelési tárgyak, a 21