Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

- Én természetesen nem léptem be az ifjúsági szervezetbe, és így semmiféle támogatást nem kaphattam. Senkinek sem voltak könnyűek ezek az évek. Emlékszem például mikor IV. év után Dorogon voltam gyakorlaton, egy nap közölték, hogy holnap Tatabányára kell mennünk. Később derült ki, hogy a patikák államosításáról volt szó. Szörnyű élményeim voltak ezzel kapcsolatban is. 1952-ben végeztem, akkor avattak minket, de mi voltunk az az évfolyam, amely nem kapta meg, és nem használhattuk a doktori címet, csak orvosok lettünk. Gegesi volt a rektorunk, kihajtott ingnyakkal vett részt az avatásunkon. 2 év múlva azután rehabilitáltak minket. Az egyetemi évekről nem maradtak pozitív emlékei? - A Rusznyák klinikára jártam, nem Haynal Imréhez. Szívesen emlékszem vissza Zoltán professzorra a szülészetről, a belgyógyászatról Magyar Imrére és Julesz Miklósra, Issekutz Bélára a gyógyszertanról, a röntgenes Ratkóczy Nándor professzorra Az egyetemi éveim hangulatát mégis alapvetően határozta meg az a tény, hogy anyám nyugdíjából kellett megélnem és semmi támogatást nem kaptam. Milyen volt a kapcsolata az esztergomi kórházzal? - 1951-ben Esztergomban töltöttem a cselédkönyves időszakomat. Akkor találkoztam Patonay főorvos Úrral, megkedveltük egymást és megbeszéltem vele, hogy a végzés után hozzá jövök vissza. Közbejött a káderezés, kérdezték hová szeretnék menni. Mondtam, hogy számítanak rám Esztergomban a Gyerek Osztályon. Közölték velem, mehetek Salgótarjánba belgyógyásznak. Patonay főorvos a hírt meghallva másnap felment a minisztériumba és addig kilincselt ott, míg megoldást nem talált. így neveztek ki a Fertőző Osztályra, amely akkoriban egybe volt a Gyerek osztállyal. 960 forint volt a kezdő fizetésem. Mikor ezt megkaptam ott várt Martsa elvtárs, hogy jegyezzek békekölcsönt. Nem akartam, végül is az igazgató kérésére tettem csak meg. A Fertőző Osztályon elég sok beteg volt. Korán reggel viziteltem ott, majd mentem a Gyerek Osztályra dolgozni. - Kérem, meséljen Patonay főorvos Úrról - Mindenki nagyon szerette. Segítőkész volt és nagy gyakorlattal rendelkezett. Vasárnap is mindig bejött megnézni a betegeket. Októberben egyszer dühösen jött hozzám és elmondta, hogy találkozott Major főorvossal- aki a szülészet élén is állt és egyben igazgató is volt- és az ő utasítására másnaptól a szülészeten kell dolgoznom. Azzal indokolták ezt a rendelkezést, hogy a szülészet alorvosát Pánczél Lajost behívták katonának. Patonay kénytelen volt elengedni és így kerültem a szülészetre Egyedül voltam, rengeteget dolgoztam. Nagyon sok szülés volt. Akkoriban az abortusz tiltva volt és így számos kriminális AB történt. Erősen kivérezve kerültek be nők az osztályra, mindennaposak voltak a transzfúziók. Még halálesetek is előfordultak ezzel kapcsolatban. Adminisztráció akkor még nem volt, ezt is nekem kellett csinálnom. Az extrauterin graviditástól a 110