Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

Tartalomjegyzék - KÖZÉPKOR

A halászoknak a nevei ezek: Helemba faluban: Blascu, Milata a testvéreivel, Perbuse a fiával, Malcu, Wieneg, Michal, Milosa, Mil­gozt, Kuker, Máté, Babita, Sumku, Wersum, Tusica, Namest, Nausal, Mogdi, Sepie, Boin, Sedin, Vloscina, Bata, Pucica, Beris, Budner, Dalasa, Begus, Werete, Nausa, Worca (és) Nimiga. A halászóhely pedig az Ipoly folyón van, tudniillik Damástól a Béla patakig; és azonfelül a Dunán szabadon ott halászhatnak, ahol csak akarnak. Ezek a halászok földjükkel és nagy erdejükkel, vala­mint az Ipoly folyón levő, előbb említett tanyával együtt adatlak. Ad­niuk kell pedig minden szerdán, pénteken és szombaton 30-30 halat, a nagyböjt idején viszont mindennap 30 halat kötelesek szolgálni. A halaknak a mértéke pedig négy tenyér. Ezek a halászok pedig arra, hogy e szolgáltatásukat nem teljesítik, semmiféle mentséget nem hoz­hatnak fel, mert ha a halászszerencse cserbenhagyja őket, az előírt számú halat meg kell venniük, és így kell teljesíteniük kötelezettsé­güket Helemba faluban van egy eke nyolcökrös és négy szántóve­tő háznép. Dömösön van egy eke három szántóvető háznéppel.... Bé­la királynak és Ilona királynénak s valamennyi püspöknek, tudniillik Felicián érseknek, Pál győri püspöknek, Macelinus váci püspöknek, Besterus csanádi püspöknek, Walter váradi püspöknek, Katapán fe­hérvári prépostnak, továbbá valamennyi ispánnak, akik akkor éppen jelen voltak, nevezetesen Fonsol prefektusnak, Achus bihari ispánnak, Máté újvári ispánnak, Márton zalai ispánnak, és igen sok más ne­mesnek a határozatából kimondatott, hogy mindenki, aki ennek a pri­vilégiumnak a rendelkezéseit valaha is megszegi, átkozott legyen, s itt és a másvilágon a Boldogságos Szűz Máriával, a mi Urunknak: Jé­zus Krisztusnak az anyjával, valamint Szent Margit vértanúval és Szent István királlyal, Krisztus hitvallójával találja magát szemben. Ámen. A királynak a váci püspökségből járó huszadja Béla király ural­kodásának az első évében adatott Szent Margit egyházának. Az ér­sek kerületének minden egyes megyéjéből évenként 100 kepét kell adni a dömösi egyháznak. A kancellár, aki ezt a privilégiumot a ki­rályi pecséttel megerősítette, Woth fia János volt; ennek a privilégi­umnak az írója pedig Egyed, László hercegnek a káplánja. Kelt Fe­hérváron, szeptember 3-án. A forrás latin nyelvű. I. Károly király 1329. január 20-i (rongált és vúfoltos) át­31

Next

/
Oldalképek
Tartalom