Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

Tartalomjegyzék

101. Bazilikához vezető út rendbetételét kéri a prímás (1856. augusztus 11.) 228 102. Környe község úrbérrendezésének jegyzőkönyve (1859. június 9.) ' 229 103. Határozat az esztergomi honvédtemető létesítésére (1861. február 18.) 231 A KIEGYEZÉSTŐL A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MEGDÖNTÉSÉIG 233 104. Dömös község jövedelmeinek becslése (1880 körül) . . . 235 105. A Dorog környéki bányák termelése és állapota (1889) 238 106. Süttőn megünneplik május elsejét a kőfaragó munkások (1891. május 8.) 240 107. Esztergom állapota az 1895-ös egyesítés előtt (1894) . . 241 108. Esztergom vármegye jelentése a közigazgatás egyes ágainak 1903. év I. félévi állapotáról (1903) 243 109. Egy tatabányai bányász halálos balesete (1907. szeptember 8.) 245 110. A Bányamunkás leleplező cikke a lalabányai bányamunkásság helyzetéről (1913. november 20) .... 246 111. Kernstock Károly az ipari munkásság élelmiszerszükséglete ügyében emel s/ól (1915. október 15.) . ' 248 112. Az 1918. júniusi tatabányai hányás/sztrájk 249 113. Szociáldemokrata gyűlés Esztergomban (1919. március 13.) 251 114. A Komárom megyei munkástanács megszervezése (1919. július 27.) ' 252 115. A tatabányai jegyző jelentése a Tanácsköztársaság alatti eseményekről (1921. március 7.) 254 116. Kísérlet Esztergom cseh kézre juttatására 256 A HORTHY-KORSZAKTÓL A FELSZABADULÁSIG . . 259 117. A karhalalmi parancsnokság kihirdeti Tatabányán a rendkívüli állapotot (1919. szeptember 6.) 261 118. A tatabányai bányaigazgatóság felhívása a munka felvételére (1919. szeptember 1.) 262 340