Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

Tartalomjegyzék - KÖZÉPKOR

10. Álmos herceg Dömösön monostort épít, Könyves Kálmán megvakítja Álmos herceget és fiát Bélát (1107-1114) A dömösi egyház alapítása. A herceg pedig monostort épített Dömösön, és arra kérte a királyt, hogy jöjjön el a felszentelésére; ez meg is történt. Utóbb a palotaőrök azzal vádolták a herceget, hogy kelepcét készített, és monostorának felszentelése alkalmából meg akarta ölni a királyt. És talán meg is tette volna, ha a király barátai nem őrködtek volna a legéberebben. A király pedig haragjában el akarta fogni, de a főtisztelendő püspökök és más derék főemberek tudták, hogy nem igaz az, amivel a herceget ellenségei hazugul vádolják, közbenjártak tehát érdekében a királynál, eskü terhe alatt kibékítették őket, és a király békében elbocsátotta a herceget, hogy menjen a Bakonyba vadászni. És elküldte vele két főemberét tisztességadás ürügyén, de titokban kioktatta őket, hogy ravaszul fürkésszék ki a hercegnek szándékait; ha a herceg a király ellen mesterkedik, jelentsék. És amikor a herceg Csórba érkezett, vadászsólymát elbocsátotta, és a sólyom elfogott egy varjút. Álmos együgyű lélekkel így szólt a főemberekhez: "Nemde ez a varjú megesküdne a sólyomnak, hogy ha szabadon ereszti, többé nem fog károgni?" Azok pedig azt felelték, hogy a sólyom eskü fejében sem eresztené szabadon a varjút, és a varjú nem is tudna esküt tenni, mert oktalan állat. De még ugyanazon az éjszakán hírül adták a királynak a herceg szavait. A herceg pedig, amikor a Bakonyba ért, hogy ott vadásszon, azonnal elmenekült, és ismét Passauba szaladt, hogy a németek királyának segítségéért könyörögjön. Az Úrnak ezeregyszáztizenkettedik esztendejében Kálmán király fia meghalt, és a király második feleséget vett Oroszországból; ezt házasságtörésen kapta, és mint vétkest elbocsátotta, vagyis nem pedig erőszakos vakmerőségből. Tudta ugyanis, hogy írva vagyon: "Akiket az Isten összekötött, azokat ember el nem válassza" - tudniillik a 27