Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv
Tartalomjegyzék - TÖRÖK VILÁG
79. Komárom vármegye községeinek összeírása (1672. május 5.) Mi Szeghy János Komárom Vármegyének vice-ispája, szolgabírák és esküdtek és közönségesen az egész Vármegye adjuk tudtára mindeneknek, hogy nemes Királysághy Jánosnak és Luszpergh Mártonnak ő kegyelmeknek, mint vármegyénk generális biztos perceptorainak, kik ő Fölsége német vitézi fizetésére és tartására reánk osztott reparatio impositiójának beszedésére rendeltettek, mindegyik szolgabírónak processusában, akármely helyre is (hová a török félelme miatt bátorságosan nem lehet) kimehessenek személy szerint, ahová pedig az följebb megjelentett akadály miatt nem bátorságos kimenések, magok currensét vagy arra választott és substiluált embereket lebocsáthassák és minden helység lakositul akár az portáknak száma szerint, akár személybeli felvetés és adó szerint való imposipossessoriális mint az molnároktul, prédiális és holdult helyeken lakó nemességtül, kik az porté közé vigore art 51.1622, nem számláltattak az mi limitatiónk szerint, melyet most inferáltunk, sub poena dupli, ha első requisitiojokra és intésekre nem adminisztrálnák, in duabus ad necessities Committatus, in tertia pro partibus ipsis ex quietálván minden helységnek lakosit, azokrul az midőn a Nemes Vármegye kívánja, számadással tartozzanak: Hogy pedig rendesebb ezaránt való eljárások, minden portátul, akár holdult, s akár holdulatlan legyen egyenként egy-egy tallért, Komárom városában lakozó nemes sereg és városi rendtül két száz huszonöt forintot, kit a városnak bírája az bor, éget bor és sernek accizájábul in supplementum véend országunk törvénye szerint, signaliter 27. 1655. az idegen kereskedő rácokat is, avagy görögöket, kiknek semmi residentiájok nem léend, az városon élnek, kiktől is limitatio szerint illendő censust szokott városi bíró uram, megegyzend az nemes sereg renddel is. Az árendát prédiumoktul is esztendő által nem többet hanem hat per centumot, úgyhogy amely prédiumnak árendája száz forint, attúl vegyenek esztendő által hat forintot, és így az szerint, plus minus ha lészen, kit nem az árendátor, hanem az árendatarius posseslót)
