Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

Tartalomjegyzék - TÖRÖK VILÁG

merhále távolságban az ég csúcsáig emelkedő és a Duna partjára le­nyúló természetes dombon, mondula alakban vagy inkább a pénzvál­tók deszkája gyanánt, keletről északra húzódva fekszik a vár, mely­nek építője öreg László volt. Mellvédje, kapuja, tornya, szögletei úgy meglátszanak, mint a felhőkben a fehér hattyú. Ezt Felső-Magyaror­szág Kizil-Elmája (piros alma) néven mondják. A fekete várfal kerü­lete teljes 1106 lépés. E vár keleti oldalán, a völgyön túl egy szikla­magaslat van, melyet Tepedelennek neveznek. Erről a sziklamagas­lalról való támadás elhárítása végett a mérnökmester a várnak 500 lépésnyi falát befelé hajlítva, teknősbéka hátához hasonlóan, görbére építette. Ez oldalon a falak mind ötven láb szélesek, erősek, tömöt­tek és vastagok s a falon 200 darab vadszőlőből összefont, három ember magasságú ágyú-sövények vannak. Belülről mindegyik cement­tel, mésszel és gipsszel van kitöltve és olyan magasak, mint egy für­dőkupola. Ezek a sövények Tepedelen magaslatával szemközt állanak s közeik teljes ötven darab báljemez ágyúval vannak felszerelve. Min­den ágyú mellett készen állnak a szükséges kellékek és a szolgák ke­zében a kanóc van, derekukon a kard lóg. - A várnak a Duna felől való oldalán három mináret magasságú szikla felett álló, erős védő­fal van. Mellvéd, torony és bástya nincs rajta. Ez a fal terjedelmes lévén, benne néhány kilátásra alkalmas ház van. A tophkáne (ágyú­telep) is e falon elnyúló rácsos tetőzet, melyben fényes, veres posz­tóval fedett német iszfáds és magyar ágyúk vannak. Mindegyike egy­egy Rum adójával ér fel. ....Esztergom Kizil Elma dsámijának leírása. Ennek Huszám ka­puja fölött egy magas épület van. Teljes száztíz lépcsőjű, igen művé­szi, magas mináret, mely kőből épült, oszmánli módszer szerint ké­szült, szép imahirdető hely. - A mérnök mester ezt a súlyos mináre­tet a dsámitól hátra építette. Azért volt erre kényszerítve, nehogy ost­rom idején ha az ágyúzás ezt a mináretet ledönti, az a dsáminak ra­gyogó kékes kupoláján kárt okozzon. Két ízben állította ugyan ki a dsámi az ostrom és hódítás viszontagságait, azért a belépőket mégis bámulatba ejti. E dsáminak kívülről kettős háremje volt, de az ágyúk rombolásaitól a külső hárem elpusztulván, a várnép és katonaság tar­tózkodási helyéül szolgáló belső kis hárem maradi meg; a körülötte levő kupolák, oszlopok és boltozatok most is állanak. Olyan művészi, 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom