Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

Tartalomjegyzék - TÖRÖK VILÁG

re 50 gazdát köteleztek. Egyéb szolgáltatási kötelezettségeiket az alábbi adatok mutatják: búzatized 200 kile musttized 10 pint fokhagyma és vöröshagymatized gyümölcstized 15 akcse tűzifa- és szénaadó 2500 akcse káposzta- és répatized 10 akcse 20 akcse 75 db kevert tized 100 kile lencse és bab tized 110 akcse 10 akcse sarlópénz 50 akcse sertések száma 25 db átkelési illeték 580 akcse bírságpénz 100 akcse szalma ára méhkasok száma menyasszonyadó és hordóadó 25 akcse A földesúri jövedelmek teljes összege 10000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. A fenti kimutatás szerint egy-egy család gabonából átlag 46 kilét termelt. A bortermelés eredménye mindössze 100 pint volt, ami jelentéktelennek mondható. A sertések száma ugyancsak alacsony volt, még a családok szükségletét sem fedezte. 328. Könylő puszta, a budai náhijéhez tartozik 1580-ban vették először nyilvántartásba, mint defteren kívülit. „Könylő puszta, jövedelme 500 akcse." Haszonélvezője Ahmed bin Veli bég ziamet-birtokos. 1590-ben: „Könylő puszta, ráják nélkül. Jövedelme 500 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 354. Macsa falu, a budai náhijéhez tartozik 1580-ban ráják nélkül. 1590-ben 28 családfő, 14 nőtlen fiú, 1 nőtlen testvér, 5 egyéb nőtlen, összeírtak száma 48, dzsizje fizetők száma 25. Macsa falut 1580-ban vették először nyilvántartásba, mint defteren kívüli lakatlan falut, jövedelmét ekkor évi 500 akcséban álapították meg. Haszonélvezője Ahmed bin Veli bég ziámet-birtokos volt. A lakatlan puszta 1590-re szépen benépesült. Foglalkozásra utaló adatok: 1590-ben 5 szolga. Gazdaságtörténeti adatok: búzatized 100 kile musttized 5 pint méhkasok száma 125 db széna- és tüzifaadó 1250 akcse szalma ára 100 akcse menyasszonyadó és hordóadó bírságpénz 400 akcse kevert tized lencse- és babtized sertések száma gyümölcstized sarlópénz bányaiized 50 kile 125 akcse 200 db 40 akcse 129 akcse 110 akcse 25 db 110