Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

39 is irt neki. Kéri öt, hogy vétesse ki a vasból, mert különben a tengerre küldik. Kész maga számára kezeseket állitani és a mije a káptalanban letéve van, mindazt örökre leköti. Levele kelt 1551-ben sz. Bálint ünnepe (febr. 14.) után.

1) Velibég Esztergomból hatvani szandságbéggé lett. Mint ilyent az esztergomi őrség szivesen támogatta vállalkozásaiban. Az öt évi fegyverszünet idejében ezerötszász véka búzát három hajóra rakva, szállított az esztergomiak közvetítésével Komáromba, melyet ott ezer forintért eladott. Tarnóczy András azonban a fegyverszünet dacára megtámadta Velibég embereit, 600 frtot és két hajót lefoglalt, úgy hogy Velibégnek nem jutott több 400 írtnál és egy hajóját kapta csak vissza. Velibég ez ügyében Verancsics Antal és Zay Ferenc felkérték Ferdinánd királyt, hasson oda, hogy Tarnóczy adja vissza Velibégnek mit tőle elvett.

2) Velibég hatvani tartózkodása alatt politikát is űzött, amennyiben Magyarország rovására Erdélyt kívánta emelni. Eme nézetnek óhajtotta 1553-ban megnyerni Verancsicsot és Zayt is.

8) A következő esztendőben azzal a tanácscsal lépett elő, hogy ha Ferdinánd a békét óhajtja, ne szorgalmazza Erdély megnyerését.

4) Mindannak dacára, hogy a barátság és a béke fentartójának látszani igyekezett, voltakép ő volt a hatvani határvonalon a béke zavarója. A környék földeit rabolva pusztította és midőn az egri őrség ezt nem engedte, Velibég leshelyeiből keményen reátört, sokat levágott és elfogott közüle.

5) Dselalzáde Musztafa történetíró ') Magyar Levelestár 1. 77. 2) Verancsics, Összes Munkái. III. 32. 3) U. o. ILI. 39. 4) U. o. III. 314. 5) U. o. III. 383, 432, 457.