Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából
Török világ Esztergomban
— 20 — birt, ő volt véde a török birodalom végpositiójának. a »bécsi király «-hoz legközelebb eső határnak, mely gyakori színhelye volt nagy csatáknak. Azért a magas porta eme kitüntetés számába vett tisztségre vitéz, kipróbált férfiakat helyezett. Nyomban a vár elfoglalása után Szolimán szultán maga gondoskodott e tisztség betöltéséről és mindjárt a helyszínén aug. 11-én divánt tartott, amelyben esztergomi szandsákbéggé egyelőre a budai beglerbéget és kádivá szintén a budai kádit nevezte ki, hogy ezek az első intézkedéseket megtegyék. 1) Esztergom vitéz szandsákbégjei sorából néhányat felemiithetünk. Ilyenek voltak: Mehemet. Ez az első, kit mint Esztergom bégjét és a vár parancsnokát feljegyezve találunk. Még Szolimán eltávozása előtt neki rontott ő a Rába-köznek, a hol rablott és pusztított és nagy kárára volt Pápa városának is. 2) Hogy szandsákját kibővitse, 1544-ben Lévát óhajtja kézre keríteni. Oda Sabant, a lovasság parancsnokát küldi, aki éjjel egy csapat janicsárral és 400 lovassal a Dunán átkel és legnagyobb csendben Léváig hatol s mielőtt észreveszik, lajtorjákat alkalmaztat, a város sáncait hirtelen támadással beveszi, az elébe jövőket levágja, vagy elfogja. Sőt késedelem nélkül Léva várát is megtámadja, de az őrség onnan visszaveri, tehát a városba visszatér, azt kirabolja és felgyújtja. Erre az őrség űzőbe veszi és Szálkáig kergeti. Mire nagy veszteséggel tér haza. 3) Mehmet szandságbég hasonló minőségben átSzinán csausz, i. m. 345. 2) Mártonfalvay emlékirata. Magy. tört. Evkönyvek és Naplók. 146. 3) Istvánffy, Histor. de rebus Hung. Lib. XVI. 170.