Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

357 dai kincstartó, az hatalmas és győzhetetlen török császárnak az tengörön innen levő végházainak főfőmestere Szadik effendi. Esztergomban a ki volt az a prédikátor, meghalt. Ez való dolog. Budai zsidóknak birája ott volt, az maga szemével látta az a zsidó, hogy eltemették. Azt mindön ember bizonyosan el hidgye az megholt, azt többi senki soha sem ládgya.«

1) Esztergomban a folyton tartó béke ideje alatt, az itt ősidőktől lakó zsidóság szabadabban üzérkedhetett és fentarthatta közlekedését az ó-budaiakkal. Az izraeliták magyarországi történetirója dr. Kohn Sámuel, pesti főrabbi, feljegyzése szerint Magyarországban az izraelitáknak első zsinagógájuk Esztergomban volt.

8) Ezeket az esztergomi zsidókat, mint a tudós rabbi tovább folytatja, Izsák, Mózes fia, bécsi rabbi 1217 körül felkereste, midőn Budára utazott. Itt Esztergomban megkérdezték őt, váljon raegengedhető-e, hogy az asszonyok a ritus által megszabott fürdéseket az itteni melegforrásokban tehessék ? Ő arra tanította őket: »Igenis megengedhető.«

8) 1294-ben, egy ez évből való okmány bizonysága szerint, Esztergomban zsidó fertály (contrada judeorum) volt.

4) Kohn rabbi számítása szerint a mohácsi vész idejében itt körülbelül 800-an lakhattak.

5) Ezek a török uralom alatt is megmaradtak Esztergomban és 1667 körül az itt honoló békét jól felhasználták. Ekkor történt, hogy Simon budai zsidó Reuben meghagyása folytán az esz') Lányi Károly kéziratai között. A főegyházmegyei könyvtárban. 2) A zsidók története Magyarországon. I. 58, 363. 3) U. o. 150. 4) Knauz. Mon. Strig. II. 358. sz. s) Kohn, i. m. 394.