Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 353 — sietett azt megakadályozni és a leggyorsabban jött. Székesfehérvárról Esztergomba sietett, ahol őt 27-ikén nagy ágyúzással üdvözölve fogadták. Minden akadály nélkül a már eddig elkészült hidon

1) szept. 5-én áthaladott és 3000 ember uj hadi népet, valamint 500 kocsit megtöltve mindenféle élelmi szerrel a már-már szűkölködő Érsekújvárba szerencsésen bejuttatott. Ezen segédcsapat érkezése a törököknél Érsekújváron és Esztergomban oly nagy örömöt okozott, hogy minden ágyujokkal lőttek. A nagyvezér igen szorgalmazta az elhamvasztott Párkány felépítését és azért egész hadi erejével a hidon át Esztergomba vonult.

2) Szeptember havában a török sereg ismét Érsekújvár körül volt, ekkor szept. 26-án létrejött a vasvári béke, melynek hirére a sereg Érsekújvár alól szakaszonként, elől a tatárok, azután a törökök, a Duna hidján át Esztergomba, onnan Dudára vonult.

8) Hire volt, hogy, mivel Esztergom vivása oly biztosnak látszott és a vasvári közbejött béke azt bizonytalan időre elodázza, Lippay György érsek a béke ellen tiltakozni akar, azért Vitnyédi István sietve igy irt ez ügyben: »Ugy hallom, érsek uram contradikálni akar az békességnek, az Istenért ne cselekedje, mert ahhoz fegyver kell s ') Az esztergomi hid helyreállítása a helyőrség egyik legsürgősebb teendője volt. inert e hid esztergomnak szerepét nagyban fokozta és hatáskörét a Duna túlsó felére is kiterjesztette. Azért e hidat, mint lényeges valamit, felemlítik Esztergom látogatói, igy például 1669 —70-ben Brown Eduard: »Esztergom és Párkány közt hosszú hajóhíd van a Dunán. Az első, melyet Bécstől fogva e folyón láttunk. E hidon több mint '2000 szálfa fekszik.« Reisen 82, 112. 2) Ortelius i. mű 257. és Wolf, Fürst Lobkovitz 130. ') U. o. 358. Rónai—Horváth i. mű. 285-286. 20