Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 346 — Esztergom ellen fordulhatott volna. Köprili Achmel nagyvezér, a ki a megelőző évben elfoglalta Érsekújvárt, ez eredményre büszke volt, mert nevét ezzel a szultán előtt kedveltté tette; féltette is Érsekújvárt és készebb lett volna ezt védelmezni mint Kanizsát. Ha pedig a császári egyesült hadak Esztergom ellen fordulnak, ez által Buda és vele a törökök Magyarország fölötti uralma van veszélyeztetve. Ezt a nagyvezér Kanizsa kedveért figyelmen kivül nem hagyhatta. A nagyvezérnek érdeklődései Érsekújvár és Esztergom iránt mutatja azon körülmény, hogy habár ezek közvetlen fenyegetve nem voltak, mégis Nádorfehérvárról és Észékről számos csapatot küldött Esztergomba és a havasföldi oláh hadakat is oda irányitotta.

1) Midőn május 3-ikán Souchez seregének Nyitra magát megadta, akkor Neumann ügyvivőnek május 8-ikán kelt jelentése szerint Suchez azt mondta, ha még 3000 embere volna, akkor 14 nap alatt Esztergomot beveszi vagy fejét veszti.

8) A törökök Nyitra eleste felett megszeppentek és azt vélték, hogy legközelebb Souchez Érsekújvár megvivására fog indulni, ez okból az esztergomiak Érsekújvárt jól felszerelték élelemmel, de Esztergomba ismét visszamentek. Souchez a töröknek e járáskelését nem akadályozta meg, mert más tervei voltak. E fővezérről a hir azt hozta, hogy Esztergomot azért támadja meg, mert a törököt Szigetvártól el akarja vonni.

3) 1) Rónai—Horváth Jenó', A felső-magyarországi hadjárat 1664-ben. Hadtörténelmi közlemények. 1894. 300. 2) Tört. Tár. 1881. 133. 3) U. o. 134.