Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 339 — seggel meg nem látogatott volna, bizony kéretlen elmentem volna uramhoz s kértem volna, hogy ez hazánk veszedelmes tüzének oltására tehetsége szerint sietett volna, bizony megmutattam volna s ha meggyógyulok meg is mutatom, hogy igazabb fia vagyok hazámnak, hogy sem sok kevély poroszló fattyú fiai, a kik minden sz . . ban kalánok akarván lenni, semmit egyebet nem cselekesznek, hanem hogy fogyasszák nemzetét, rontsák hazája szabadságát és még is jó magyarok látassanak, a kiknek majd szemek előtt leszen, hogy sem catholicus, sem evangelicus nem fogja az országot birni, hanem pogánysággal telik be. Többet irék akaratom ellen, mert a justus dolor extorqueálta belőlem nemzetünk veszedelméért. Nincs kinek tulajdonítsuk többnek, hanem a mi istentelen, hamis, lator és minden gonoszságra vezérlő bűneinknek, az melyért megengedte Isten, hogy a pogány eb ezt a nagy csorbát és félelmet csinálja közöttünk a végre, hogy felindítson bennünket az ő isteni segítségének áhítatos és buzgó imploralására és bűneinknek megesmerésére, melyet ha cselekszünk, nem rövidül meg az ő isteni karja az mi segítségünkre. De bizony nem volnék sokért annak bőrében, a ki inditója volt ez veszedelemnek, mert ha az egy ártatlan Ábelnek kiontott vére az égben felhallott, mit itél Kgd ennyi ezer embernek ártatlan vére cselekedni fog, kiknek lölkeinek irgalmazzon az Isten . . . . Sopronii 13. aug. 1663.« *) A párkányi véres csata után Köprili nagyvezér egész seregével aug. 9-én útra kelt, hogy Érsekújvárt bevegye,

8) és midőn ez neki sikerült, ') Toldy, Magyar Tört. Tár. i. h. 104. >) Ortelius i. mű. II. 206. 20*