Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 335 — Rozsnyai érdekes elbeszélése szerint Forgách a német hadvezér kívánatára elegyedett bele a szerencsétlen támadásba. A német haditudósítók pedig a dolgot ép megfordítva adják. Szerintük — mint emiitettük volt — Forgách és a magyar tisztek harczvágya keverte volna bele a németeket a bajba. Közvetlen eme esemény után Esztergomba érkezett Konstantinápolyból visszajövet gróf Leslie Walter nagykövet, a kinek kíséretében volt Tafferner Pál Jézus-társaságbeli atya, mint házikáplánja. Ez ama rémtettről, hogy a keresztény foglyokat nagy mennyiségben lefejezték, ezeket mondja: »Lelkem fájdalmát nagyobb fokban felindította egy borzadalmas látvány; midőn a várostól nem távol, járott helyen, az árokban ezernél több keresztény fejet, halomra hányva láttam, melyekből még most is patakzott a vér. Állatoknak és madaraknak prédául adattak itt hagyatva a múltkori párkányi vereségből. Nem a csatatéren elhullottak, hanem a szerencsétlenül elfogottak és a hóhérok kezével aljasan meggyilkoltak, védtelenül és megtorlás nélkül lemészároltak fejei ezek.«

1) Előbb emiitettem Rozsnyaynak feljegyzését a fejekről, melyeket véleménye szerint megnyúztak és kopjára téve Konstantinápolyba vittek, Ez alig történt mind a fejjel, hanem azokat Esztergomon kivül, a Strázsahegy alatt temették el, ott a hol manap is a Szentháromság szobra van, egész közel az üveggyár mellett. E fejek iránt nagy érdeklődéssel volt Malonyay Pál, egykor esztergomi plébános, mert saját ') Taffemer, Caesarea Legatiae quam ad portám Ottomanicam suscepit Walterus Comes de Leslie. 177.