Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 311 — támadták és bevették, a még érvényben levő békekötés ellenére, azért III. Ferdinándnak a portán tett panaszára a vár csakhamar visszaadatott.

1) Október havában megint egyszer Győr vidékét szemelték ki fegyveres kirándulásuk tájékául. Ott sok kárt okoztak. Csakhamar Érsekújvár alatt is termettek, anélkül, hogy ott őket várták volna. Ezen véres találkozó majdnem 300 keresztény katonának életébe került.

2) Ezek a rablásra szánt hadjáratok és a töröknek országszerte elkövetett garázdálkodásai panaszkép előterjesztettek az udvarnál, aminek következtében ő felsége a török követnek okt. 30. és nov. 9. történt audienciái alkalmával ezeket nyomatékosan előhozta. A követ mindjárt futárt küldött a vezérhez Budára. A vezér Dregélynél és Palánknál történteket azzal törekedett igazolni, hogy mindezek csak Serényi gróf eljárása következtében történtek, aki előbb egy török csapatot megtámadott, ebből 90-et levágott, 80-at pedig lovastól együtt elfogott és tőlük három zászlót elvett.

3) Az esztergomiaknak ilyféle garázdálkodásai korlátozására lehetett szánva ama vár, melyről felső-vadászi Rákóczy Zsigmondnak tesz jelentést Mednyánszki Jónás Beckón 1651. aug. 20-án kelt levelével, amelyben igy ir: »A mi országunkban levő német vitézink gróf Puchamnak commendája alatt az elmúlt napokban Tata és Esztergom kezett Vértesben nem meszi Esztergomhoz szép erősséget hirtelen állítottak fel, lévén ezelőtt is ott régi puszta vár, az hol küvek elegendü lévén, meszet, fát és egyébféle minden szükségest hajókon rá hozván, sok száz embert rá hajt') Drégelyi Emlék Lap 21. a) Ortelius, i. mű II. 162. 8) U. o. 163.