Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 303 — tudtak helyettök magyar kifejezést használni. Azonban talán megközelíti a »japug« szót a »japag« ami gyapjút jelent. Egy japug talán egy báránybőr? A »szer« szó főnököt, elöljárót, a »mái« vagyont jelent. Miféle marha, málha, portéka vagy vagyon lehet, a »száz levél szerma« azt meghatározni képesek nem vagyunk. Talán csak nem dohány ? Ugyancsak 1630-ban, Bars, Hont és Nógrád megyékben a török végbeliektöl elkövetett sérelmek és erőszakoskodások között nem csekély részük volt az esztergomi és párkányi törököknek. Az ezek felől felvett jegyzőkönyvből, melynek cime ez: »Ez mostani budai vezér Haszán Fassa ideiben történt török violentiái rendszerint belől ebben megíratnak« az esztergomiak és párkányiak által elkövetett violenciákat kijegyeztem, melyek ezek: Anni 1630. die 29. Julii, a knezicsi mezőben, nem messze Kis-Tapolcsántól párkányi Kara Memhet és Horvát Húszain egynéhány lóval lopván magokat, két főembert vágtak le, Szerdahelyi nevü Istvánt sebesen hagyták, három inas gyermeket elvittenek, kik most is Budán a vezér thihajánál vannak. Sem azokat ki nem adták, sem penig a levágott emberinkről satisfactiót nem tettek, holott azokat a latrokat a sződéni vitézek szintén Párkányra hajtották be, nem tagadhatják. Ugyan a fellyül megirt hóban két nógrádi katona jött volna ide Újvárba a profunt-mesterhez, azokat is igaz útjokban levágták az esztergomi és párkányi törökök; kiről mind ez ideig semmi satisfactiónk nincsen, sem a budai vezértől, sem az esztergomi béktől. In mense Septembris öt nógrádi katona