Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 284 — birtokosa, melyet Timár effenditől vett át és ugyanannak adott vissza. Durah földesúr Nagy-Kálnán. Egy ideig birta Kis-Oroszit. Még 1615-ben Gyulafehérváron Erdélyben volt alkalmazva.

1) Elecehem bég. Ziliznek földesura. E bégnek neve el van ferdítve, s igy ki nem nyomozható, hogy hová való bég. Talán Muharem ? Emyn Csifár és Tildnek békés ispajája. Erczusön. Ennek nevesem eredeti. Redvétbirta. Hachi aga Pózba és Szenese földesura. Haczi vagy Hazsi. Lásd Ozmán Haczit. Haczi Balta. Huúlnak földesura. Mind a mellett, hogy hodultjaival tatár Ibrahim bég előtt megalkudott volt, mégis zsarolta őket. Hason aga Szenesének volt földesura Hachi előtt. Különben az azabok második csapatának volt parancsnoka Csekerdényben. Hassan deák, tekintélyes és vagyonos földesúr volt. Birta Nagy-Koszmályt és Nagy-Sárót. Előbbit mindjárt a hodultatáskor, tehát 1605. körül kapta. Utóbbinak második ura lőn. Az esztergomi -szantságbégnek volt Írnoka. Hercz lásd: Saba. A janicsárok, vagyis musztaíizek mindenkori agája Esztergomban, tehát 1530-ban Bekr aga fa- és szénahordásra jogot birt Garam-Vezekényen. E jogot nem a császár, hanem a basa, bizonyosan a budai, adta nekik, melyet minden harmadik évben más élvez, mert amint a jegyzőkönyv mondja, az agák minden harmadik évben változnak. A janicsárok esztergomi cseribasija, (kapitánya) mindjárt a hődultság elején, tehát 1605. körül urává lett Nagy-Győrödnek. *) Török-magy. Államokt. I. 134.