Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 273 — azt, hogy háza megfogyjon zsellér nélkül. Egyegy hétig ott benn tartván. Azelőtt madarat sem vett rajtunk az atyja s immár most ha madarat nem adhatunk is, vagy karmasin csizmát, vagy mit veszen rajtunk. Ezen kivül ekét kér és ha nem adhatunk, azért ís hol negyven szapu zabot s hol mit veszen rajtunk. Garam-Damásdiak (Anno 1622?) panaszkodnak, hogy elsőben budai Vele csausz ispája tartotta őköt, ki mindejekben (igy) igazán megtartotta őköt és immár estek párkányi lovas Ali agha ispajának kezében. Ennek idejében sommáltunk meg vele 18 forintban, 34 szekér fában, 40 szekér szénában. Most penig fölveret 23 fira és 23 pint vajra. Fát vitet száz vagy több szekérrel velünk. Szénát amikor több terem többet hordunk, mikor kevesebb kevesebbet; úgyannyira, hogy annak is számát nem tudjuk. Dézsma búzát és zabot kíméletlenül veszen rajtunk, mert tiz héján 300 szaput kell adnunk. Az szántást mint minden fizetésünknél inkább nehezteljük, mert egy napra kettőre kért elsőben, s már most annyira ment föl, hogy tizenhat hódot is megszántat velünk. Soha az előtt zsellért és egyébb rendbeli emberinket el nem hitták mindenféle dologra, de ez személyválogatás nélkül minden dologra elhi bennünket és ha nem cselekedjük akaratját, tehát szid és fenyeget bennünket úgyannyira, hogy ha meg nem könynyekedünk el kell pusztulnunk. Csata-Gém. Garam mellett való csata-gémieknek az uraik az visegrádi ispaják. Ezek akkor hódoltak be, mikor Esztergomban szállott az török. Az miben akkor megsommáltak eddig abban tartották, hanem tavaly portapinzt vettenek rajtok, minden házi gazdátul 35 pinzt. 16