Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 273 — azt, hogy háza megfogyjon zsellér nélkül. Egy­egy hétig ott benn tartván. Azelőtt madarat sem vett rajtunk az atyja s immár most ha madarat nem adhatunk is, vagy karmasin csizmát, vagy mit veszen rajtunk. Ezen kivül ekét kér és ha nem adhatunk, azért ís hol negyven szapu zabot s hol mit veszen rajtunk. Garam-Damásdiak (Anno 1622?) panaszkod­nak, hogy elsőben budai Vele csausz ispája tar­totta őköt, ki mindejekben (igy) igazán meg­tartotta őköt és immár estek párkányi lovas Ali agha ispajának kezében. Ennek idejében som­máltunk meg vele 18 forintban, 34 szekér fában, 40 szekér szénában. Most penig fölveret 23 fira és 23 pint vajra. Fát vitet száz vagy több sze­kérrel velünk. Szénát amikor több terem többet hordunk, mikor kevesebb kevesebbet; úgyannyira, hogy annak is számát nem tudjuk. Dézsma bú­zát és zabot kíméletlenül veszen rajtunk, mert tiz héján 300 szaput kell adnunk. Az szántást mint minden fizetésünknél inkább nehezteljük, mert egy napra kettőre kért elsőben, s már most annyira ment föl, hogy tizenhat hódot is megszántat ve­lünk. Soha az előtt zsellért és egyébb rendbeli emberinket el nem hitták mindenféle dologra, de ez személyválogatás nélkül minden dologra elhi bennünket és ha nem cselekedjük aka­ratját, tehát szid és fenyeget bennünket úgy­annyira, hogy ha meg nem könynyekedünk el kell pusztulnunk. Csata-Gém. Garam mellett való csata-gé­mieknek az uraik az visegrádi ispaják. Ezek akkor hódoltak be, mikor Esztergomban szállott az török. Az miben akkor megsommáltak eddig abban tartották, hanem tavaly portapinzt vette­nek rajtok, minden házi gazdátul 35 pinzt. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom