Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

kányba, hogy elmenjen valamely felé. El is indult, de az esőben megtért« stb. Számos adatunk van reá, hogy a török kedvezett a reformatiónak és protekciója mellett nem csak Esztergomban, mint már elmondtuk volt, helyezkedett el, mint biztos székhelyen, a református lelkész, de az esztergomi törökök befészkelték őt más községekbe is. Igen erősen hatalmaskodtak a törökök mindkét Szülgyénben. Mi volt természetesebb, mint hogy ide is református prédikátort segítettek be. E miatt panaszkodik 1(543. május hó 18-án kelt levelében Sóki István mindkét Szölgyén plébánosa Lippay György esztergomi érsek előtt és elmondja: Kün a városban nem merik az isteniszolgálatot végezni, azért be kelletett menni a praesidiumba. Ott pedig a templomot a kálvinisták foglalták el. Azért oly alkalmatlan helyen kell megtartaniok mint a sacrumot, mint a conciót, a minőben, ha a kénytelenség nem kényszeríti őket, azokat végezni nem kellenék.

1) Esztergom 1625-ben ismét székhelye volt nagyfontosságú összejövetelnek, amelyben a Zsitvatoroknál kötött szerződést újból tárgyalás alá vették és megerősítették. Betlen Gábor Szatmárról okt. hó 1-én II. Ferdindhoz irt levelében emliti ezt midőn igy ir: »Néhány nap előtt a kitünőségü budai basa a szolnoki béget néhány elsőrangú töröknek kíséretében hozzám küldte azzal a kérelemmel, hogy Zsitvatoroknál szentesitett, alkotmányok értelmében, melyek Bécsben és legújabban Esztergomban tartott tárgyalások alkalmával megerősítést nyertek, a joghatóságom alatt levő falvakat, melyek egykoron adózók voltak, 0 Magyar Sión 1865. 351.