Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából
Török világ Esztergomban
— 213 — ból elbocsátott, nem jött több 900 fegyverforgatásra alkalmas embernél a táborba, a többit mind vagy agyonlőtték, vagy elégett, vagy megsebesült. Hogy miként történt a várnak átadása, arról megbízható és alapos részletes leírást várunk, melyet azután kedvességteknek is testvérileg közölni fogunk.« Sajnos ezen a részletes leírást tartalmazó levél Albert főherceg levelei között nem volt található. 1) Mátyás főherceg azonban az esztergomi eseményekről nemcsak fivérének Albert kormányzónak irtlevelet, hanem meghitt barátjának Schweickhard János mainci érsek és német választó fejedelemnek is. Ennek is október hó 12-én kelt levelében azt irja, hogy Esztergomból a részletes jelentést várja, amelyből tudósításait merítette volna, de részletes jelentést a főherceg nem kapott. Ezt jelenti ő barátjának okt. hó 25-én, nov. hó 2, 9 és 16-án kelt leveleiben. 2) A vár átadását követő napon a parancsot állították össze, miként történjék a kivonulás, melyik zászlóalj vonuljon ki először, miként szállitassanak a hajókra a sebesültek. A pécsi Ibrahim volt a vár átvételével megbízva, ugyanaz, aki 10 év előtt azt a keresztényeknek átadta. Ali pasától ugyanis engedélyt kapott a várbeli katonaság a szabad kivonulásra, fegyverükkel és podgyászukkal együtt, lobogtatott zászlóik alatt 5400 ember vonult ki. Ezeket török fedezet kisérte egész a hajókig. A betegek és sebesültek számára külön hajó állott rendelkezésre, mely egy török sajkához volt kötve, amely azt vontatta. A kiséret egy mértföldre követte őket. Az 9 Magy. Tört. Okmt. III. 191. 9 Hadtörténelmi Közlemények. 1893. 716.