Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 202 — Hanzsabégnél újra összeült a haditanács, melyben a többség eldöntötte, hogy Bécsig fog portyázni a sereg. Már ebben az irányban indultak a hadtestek, midőn a málhás szekerek elakadtak. Ekkor a janicsárok zúgolódni kezdtek és maga a nagyvezér hallotta, midőn azt mondták: »Ki látott valaha ily sok málhával portyázó hadjáratot!« Ekkor maga a fővezér döntött és azonnal Esztergom ostromát tűzte ki a sereg feladatául. Mérlegbe vette bizonyosan azt is, amit eddig is iránynak kellett volna tekintenie; a szultánnak határozott akaratát. Ezt hangsúlyozta Weldansade Ahmed Effendi hadbíró a haditanácsban is.

1) Ez ügyről igy ir Bosnyák Tamás Illésházynak a újvári táborból: »Esztergomot, azt mondja (a tolmács), hogy ő (Ali vezér) meg nem szállta volna, de a császár parancsolata érte és úgy kellett erre térnie. ITirre pedig azért nem adta senkinek, mert volt értésére, hogy kevés nép volt benne.«

2) Homonnai Drugeth Bálint pedig ez ügyről ezeket jegyzi meg naplójában: »Szept. 3. E napon bocsátottam Omán János főember szolgámat az vezér pasához Esztergom alá levelekkel követségben, két órácskát is küldöttem vala neki. (Homonnai ekkor Érsekújvárt ostromolta.) Szept. (5. Omán János ma jutott meg az vezértől Esztergom alól, és az vezér igen menti magát általa, hogy nem magától, hanem török császár akaratjából szállotta volna ő meg Esztergomot. Szept. 8. Ez napon táborunkból Újvár alól az vezérnek ilyen kemény igékkel írtam levelet, tudni illik: »Mi lehet annak az oka, hogy sem a mi kegyelmes fejedelmünk, sem az országbeliek nem kérték, hogy az mostani *) Hammer, i. mű. II. 687. 2) Történelmi Tár. 1873, 833.