Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 193 — miatt Esztergomban elfogta, vasra verette és el­záratta. ') Szeptember hó 12-én Althán Schwendivel Buda közelébe ment. hogy ott a budai basával a békéről tárgyaljon. Ez alkalomból a törökök a Duna szigetén tartózkodó keresztény katonákra gúnyosan reá kiáltottak : »Mit vesztegeltek ti itt ebben a kikötőben? Oltalmazzátok inkább Eszter­gomot, mert mi most odamegyünk!« Erre a mieink vissza replikáltak : »Hát csak menjetek! Amit ott keresni fogtok, azt majd meg is fogjátok találni.« Midőn biztos hire jött annak, hogy Esztergom ostromoltatni fog, még az éjjel a körül levő fal­vakból minden marhát a várba hajtottak, a parasz­tokat pedig a sáncok elkészítéséhez szorították, kivált nagy sáncot vetettek Szent-Györgymezőn, melyre hat ágyút helyeztek el, hogy e felől az ellenség ne közeledhessék. Kolonics Nándor ezre­dével Esztergom előtt levő sáncokban, Mansfeld gróf pedig a tamáshegyi erődben helyezkedett el. A magyarok nejei és gyermekei az ó-várban, az ellenség érkezésétől való félelemben nagy jajgatást vittek véghez. Barta tábornok hajóhidat készítte­tett a Vízivárosból a szigetre, melyet jól megerő­síttetett. 20,000 jól felfegyverkezett emberét, lova­sokat és gyalogokat Esztergom különféle helyeire beosztotta, a hol a sáncok és bástyák védelmét reá­jok bizta, melyeket ő nagy ágyúkkal, minő a »Singerin, vagy Siegerin« volt, solymokkal (Falken) és más ágyúkkal jól felszerelt és a tábort is kellő védelembe helyezte. A hajóraj (armada) ugy volt elhelyezve a vizi- és rácváros között, hogy mind­két helyet a vizeri történő támadástól védhette. A 0 Hist. Lib. XXXI11. 495. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom