Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 181 — 8-án. Számos herceg, gróf és más előkelő vétette fel magát tagjai közé. Ezek a megalakuló ünnepély alkalmával templomban gyűltek össze, ott szent misét hallgattak és az Ur asztalához járultak, azután a szabad ég alatt kiterített szőnyegre térdeltek és ott imádkoztak, erre felállottak és kardjaikat kivonván, háromszor keresztalaku vágásokat csináltak a levegőben. Kardjaikat ismét elhelyezve, újra letérdeltek és két ujukat az evangéliumra téve, a szabályok megtartására esküdtek. E rendet VIII. Orbán pápa 1624. febr. 6-án Rómában megerősítette. Feladata volt békét létrehozni a keresztény fejedelmek közt, a törököknél levő keresztény foglyokat kiváltani és az általok nyomorítottak sorsán enyhíteni. S habár sok ezer forintot fordított a nemes gróf a rend közvetítésével a keresztény rabok kiváltására, de mégis sajnos, hogy az anyagi erő nemes céljának eléréséhez hiányzott, azért rövid idő múlva a rendnek meg kellett szűnnie. A gróf első neje Stützing Erzsébet bárónő halála után 1627-ben ismét nősült. A második nejét Eva Erzsébetet, Sternberg Ádámnak leányát, császári engedélylyel, Eleonora császárnénak Csehország királynéjává történt koronázása után azonnal vezette az oltárhoz, ahol Dietrichtein bibornok kötötte őt vele össze a házasság szent frigyére. Althán kiváló tisztelettel viseltetett a Jézus társasága iránt, azért számára négy collegiumot alapított és pedig lgló, Komárom, Znaim és Kremsben. Ami neki 300,000 frtjába került. Mind a mellett, hogy ily bőkezűen gyakorolta a jótékonyságot, mégis tekintélyes vagyont hagyott gyermekeinek, nyolc fia és nyolc leányának. (Fiai közül János, atyja volt Frigyes váci bibornokpüspöknek.) Meghalt 1638-ban és Bécsben a