Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 179 — Althán Mihály Adolf Esztergom kapitánya. Pálffy Miklós utódául az esztergomi várparancsnokságba II. Mátyás király Althán grófot nevezte ki. Mielőtt azon események elmondásába bocsátkoznánk. amelyek kapitánysága idejében Esztergomban történtek, szükséges, hogy e jeles férfiúval jobban megismerkedjünk, azért lássuk rövid életrajzát. Adolf legidősebb fia volt Althán Kristóf bárónak és Teuffel Erzsébet bárónőnek. Az Althán család már 1578-ban a 26. t.-c. alapján a magyar indigenatust megnyerte. Adolf már ifjúkorában hadiszolgálatba lépett és a magyarországi harctéren aratott babérokat, melyek már mint fiatal embernek meghozták a gyors előléptetést. Igen kitüntette magát Székesfehérvárnál, annak elővárosa bevételénél egész az övig gázolt a vizben, hogy övéit a győzelemre vezesse. Esztergom bevételénél szóval és tettel segítette elő a sikert, amiért öt liudolf ugyanott ezredessé tette és udvari hadi tanácsossá léptette elő. Ugyanott várkapitánynyá is lett. 1610. jun. 18-án a birodalmi grófi méltóságot nyerte. Midőn Rudolf király és Lipót főherceg a passaueri népnek nevezett sereget szervezte, akkor Ö Felségének tábornagyává lett, amely tisztet hűségesen a fejedelem haláláig betöltötte. Midőn Rane tábornok e néppel Prága kisebb oldalát megtámadta és bevette, ő ebben résztvenni nem akart. E népnek szétoszlatása alkalmával üdvös szolgálatokat tett és tapintatos eljárásával sok bajt elhárított. Mátyás midőn királylyá lett, őt, mivel Rudolf császárral tartott és a passaueri népnél tábornagy volt Bécsben, elakarta záratni. Ettől őt a királynak udvari bo12*