Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 170 — tyás főherceg okt. 14-én fivérének, a fejedelemnek azon tervet ajánlotta, vétessen erre a szükséges összeg a cseh és morva adópénzekből, amelyek anélkül is a határok fentartására határoztattak. 1) Mátyás főherceg okt. 14-én az esztergomi érseki jövedelmek adminisztrátorát Hölgyi Gáspárt értesítette latin levélben, hogy mily kötelem há­ramlik reá Esztergom visszavételével és hogy öt mintegy hajlandóbbá tegye, elmondja ama intéz­kedését, melyet a szelesi javadalom élvezésére nézve tett, mely jun. elseje óta Pálffy tulajdonává lett és azt mindaddig fogja birni, mig az eszter­gomi kapitányságot birja; de még ezenkívül jogá­ban lesz Pálffynak az újvári javadalmakat ki­válólag érdemes harcosoknak adományozhatni. Eme előzmények után elmondja a főherceg, hogy Esztergom vára és az alatta elterülő város az ágyúzástól annyira szét van rombolva, hogy az azokba elhelyezendő őrségbeliek kénytelenek ma­guknak újból házakat építeni, azért kegyelmesen megengedi a főherceg, hogy emez esetben némely községből a parasztok parancsoltassanak be, de azért a várőrségbeliek az érseki jobbágyokra semminemű joghatóságot nem fognak nyerni és ilyet nem szabad nekik gyakorolniok. Megjegyzi a főherceg, hogy az élelmiszerekért, melyek szál­lításával megbízatott, a megfelelő árt a katona­ságtól meg fogja kapni, úgyszintén a szállítandó fa árát is. Megkívánja Hölgyitől a főherceg, hogy ha az érsekségnek ügyei megengedik, okvetlen Esztergom­ban vagy a várban, vagy a városban lakjék. Mivel pedig a Duna átkeléséhez rendelt hajókat a viz ellen is kell vontatni, ezért három vagy négy ló­>) Jedlicska, i. mű 551—560.

Next

/
Oldalképek
Tartalom