Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe

56 A keresztények összes hajóit, melyeket Esztergomnál találtak és azon hajókat is, melyeket a mieink elsülyesztettek és a törökök az elfoglalás után kiemeltek, mind kijavították. Annyit, amennyi a várhoz elég volt, visszatartottak, a többit pedig Budára szállították, hogy ott Szolimán parancsára Dervis bég hidat csináltasson belölök. Ez tehát az odaérkezett hajókból és a lerombolt régi hídból nyert faanyagból Buda és Pest között hidat állított össze. Az Esztergomnál elesett Zehri-már Mohammed helyett, a hajók kapudánjáva Ahmed bég neveztetett ki. A ki Szinán agával együtt azt a parancsot kapta, hogy bizonyos számú ágyús hajóval és száznál több sajkával Esztergom alól vonuljon Tata felé. Szolimán aug. 10-én, a diadalnak megünneplése napján, fényes divánt tartott, a melyben az esztergomi új hivatalok számára kinevezte a személyzetet. Nevezett ki a várba dizdárt (várparancsnokot) kethudát (lelkészt), imámot (imádkozót) és müezzineket (imahirdetőket). Azonkívül hét szandságbégnek megparancsolta, hogy a vár őrzésére és védelmezésére maradjanak itt. Ezek voltak Szemendria, Vulcstirin, Aladsa-Hiszár, Prizrin, Pozsega, Zvornik és Szeged bégjei. Ezek szipáhijaikkal együtt itt maradtak és a külvárosban helyezkedtek el. Augusztus 11-kén ismét diván volt. Ekkor — mint Szinán csausz beszéli — ide is a budai kádi (biró), neveztett ki kádinak, szantság béggé pedig a budai beglerbég. Továbbá 500 főből álló várkatonaság, 500 azab, 1000 besli, 1000 göniillü, 500 janicsár és 1200 martalóz, a kik tulajdonképen gyaurok, de a boldogságos udvartól zsoldot kapnak, rendeltetett a vár őrizetére." Jovius pedig azt mondja: „Nem sokára ez után (elfoglalás után) Szolimán Esztergomot Ossainó szorgalmas férfiú gondjaira bizta. A Duna jobb oldali vidékre prédálásra a tatár scitákat küldte, akik valóban egész Székesfehérvárig nyomultak." Mig Esztergom alatt a táborozás történt, a padisah többször küldött ki hadosztályokat hadi müveletekre. így julius 29kén Jahja-pasa-oglu Muhammed pasát, mint említettük volt, a Bécsből Székesfehérvár felé vonuló 4000 ember elfogására. Augusztus 3-ikán Ulama béget a tatárokkal portyázására küldte. Midőn ez a következő nap indulni akart,Szulejmán pasa személyesen a révhez ment, látta hogy az egész sereg menni akar. Kit ütött, kit szidott, de még sem tudta visszatartani őket. Végre kikiál-