Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe

42 vagy tudta nélkül bármit is tennie. A katonai fegyelem fentartása czéljából Salamancának a legszigorúbb eljárást kellett volna Massa megbüntetésével követnie. Midőn a várban levő két törökkel a tárgyalások tartattak a várfalakon levőket kedvetlenség és szégyen fogta el. Lascan, ki maga is meg volt sebesítve, talán még sem kivánt ily könynyen az átadásra reá állani, hanem az öregebb katonák véleményét kívánta meghallgatni. Ezek között voltak többen olyanok, a kik már a második ostromlását Esztergomnak élik. Ezektől kívánta megtudni, hogy inkább választják e a halált, mint Esztergomnak elhagyását, a hol már megszoktak és a hol minden vagyonukat bírják. Ezek által kívánta Lascan a többieket is bátorságra serkenteni. Lascant eme eljárása meggyőzte abban, hogy a katonáknak minden kedve és akarata a további küzdésre veszve volt, s azért ő, vagy Salamanca hiába fáradt volna valakit üdvösebbre reá birni. Ez volt oka annak is, hogy miért nem merték megbüntetni Massa zászlóst. Nem akarták ugyanis a többi olaszokat maguk ellen lázítani, mivel még tájékozatlanok voltak az iránt, hogy már mennyire fejlődött ez az ügy. Feltűnő volt az is, hogy a török, habár a vizitorony már birtokában volt, az alsó erőd további vívását és elfoglalását abban hagyta. A mi részünkről és a törökök részéről beállott csendet, a már létrejött egyezség következményeül tekintették. Sőt a fegyverek további használatát egyenesen a szerződés megszegésének jelentették. A mieink, kik még épek voltak, parancsot kaptak, hogy a felső várban gyűljenek össze. Habár figyelmeztetve voltak, hogy ugyan gyorsan, de feltűnés és zaj nélkül vonuljanak vissza a várba. Azonban azok a hírtől megijedve zajjal távoztak, amit a törökök észrevettek, reájok törtek és azokat le is vágták, a kik holmijuk elhurczolásával tovább motozva viszszamaradtak. Azzal, hogy az alsó erődítménybelieknek is a felső várba kellett visszavonulniok, nem csak szorosabb körülzárolásba jutottak, hanem veszett minden reményük, hogy hozzájuk segítség férhessen. A várbeliek eme intézkedést a végveszély előjelének tekintették. A várt az alsóváros nélkül tartani nem lehetett. Különben is a katonaság már fáradt és végkép meg volt törve. Az erődítmények mind haszonvehetetlen, rongált állapotban voltak. Azok helyreállítására alkalmatos földet a sziklatalajon sehol sem találhattak. Nyilt titok volt, hogy Salamanca és a sebesült Las-