Monostori Balázs: A labdarúgás története Esztergomban

Tartalom - I. Az Ezeréves Város

I. AZ EZERÉVES VÁROS A Pilis hegyeinek karéjában, a Duna-kanyar nyugati bejáratánál, a folyó partjára települt az a város, amelynek kövei a magyar államalapítás emlékét uralkodó eleme a Várhegy, a hatalmas bazilikával. A vár Esztergom történetének őrzik. Bárhonnan érkezzék is az utas, akár hajón, akár vasúton vagy műúton, a panoráma kulcsa, sorsának meghatározója, csaknem egy évezredig. A város melletti dombok, hegyek magassága eléri a 300-400 métert. Legmagasabb a Vaskapu / 404 m / , ahonnan egész Esztergom belátható. A tengerszint felett kb. 110 m magasan fekvő Duna-parti medence lapályából meredeken emelkedik ki a 157 méteres Várhegy és a hasonló magasságú Szt. Tamás-hegy. A Duna kanyarulatának félkörével védelmezően öleli a várost, szigeteket alkotva a Várhegy alatt és a város határának szélein. Az őskortól a rómaiakig. A mai város területén és környékén az emberi települések múltja évezredekre nyúlik vissza. A Pilis barlangjaiban tanyára lelt az ősember. A kitűnő fekvésű Várhegy első lakói az újkőkori emberek voltak. A rézkorból és bronzkorból, főleg az utóbbinak késői szakaszából, - amelyre az urnasíros temetők jellemzők - megsokasodtak a leletek. A kelták már jelentős települést létesítettek a jól védhető Várhegyen, amely a dunai átkelőhelyet őrizte. Kelta házak, tűzhelyek, gödrök maradványait tárta fel a régész ásója. A többi magaslaton / Lázár-domb, Ispita-hegy, Szamár-hegy stb. / új kőkori és bronzkori településekre van adatunk. 5