Monostori Balázs: A labdarúgás története Esztergomban

Tartalom - IV. Az egyleti labdarúgóélet megindulása

helyárakat. A vezetőséget az a cél vezérelte az ellenfelek lekötésénél, hogy az ETK labdarúgócsapatánál jóval erősebb, sőt a legkiválóbb ellenfelekkel is felvegyék a versenyt még akkor is, ha vereség lesz belőle. Úgy gondolták, hogy csak erős csapatoktól lehet példát, fegyelmet, modort és kellő játéktudást szerezni. Az ETK elnöksége július közepén felkereste az MLSZ-t az egyesület által augusztus 15-én rendezendő jótékony sportünnepély ügyében. Bemutatta a sportünnepélyen lejátszandó mérkőzés vándordíjának alapító oklevelét, és a sportünnepélyre meghívta a Szövetség elnökségét. A vándordíj egy ezüst díszes serleg volt, melyre " ETK vándordíja 1918 " felirat volt rávésve. Egyetlen kikötés volt csupán, hogy a díjért, elsőrangú budapesti egyesületek csapatai mérkőzhessenek minden év augusztus 15-én, az esztergomi pályán. A kiírásban az is szerepelt, hogy háromszor egymásután, vagy ötszöri közvetett győzelem után a serleg a győztes csapat tulajdonában marad. Az esztergomi hadijótékonysági ünnepélyek tekintetében úgy a rendezés, mint az eredmény szempontjából rekordot ért el ez az augusztusi jótékony ünnepély. Az ETK labdarúgó szakosztálya ezzel a cselekedetével elérte a város társadalmának támogatását az árvák megsegítése érdekében, és számos érdeklődőt szerzett a sport, a labdarúgás pártolás eszméjének. ( 5 ) 23