Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) • HARCBAN A SZABADSÁGÉRT Országos események 1849. január 5. - Pest-Buda elfoglalása 1849. január 22. - Szolnoki csata - a magyarok győzelme Február 9. - Neustetter tábornok győzött a magyar csapatok felett. Y. Tavaszi hadjárat - váci győzelem Nagysallói győzelem • Palkovics Károly (Balassa Bálint Múzeum) Helyi események 1849. január 15. - Schiffmann osztrák ezredes elfoglalja Esztergomot. 1849. január 22. után az osztrák csapatok elhagyják Esztergomot. Köbölkúton a megyei közgyűlés a magyar kormányhoz hű tisztikart választott. Vezetője: Palkovics Károly. Ellenlépésként Windisgratz egy csapat gránátost küldött Esztergomba Horváth ezredes vezetésével, aki álruhás gránátosokat vezényelt a Karván tartózkodó Palkovics elfogására. Hajójukat a nemzetőrök ágyútűzzel kergették el. Neustetter 3000 fős csapatával elfoglalta Esztergomot. A vármegyei vezetés Komárom várába húzódott vissza. Götz császári tábornok megszállta Esztergomot. (30000 fős sereg!) Az osztrákok a Duna-híd elpusztításával vonultak vissza Esztergomba. Április 24. - Az osztrák csapatok elhagyták a várost. Palkovics Károly és a vármegyei tisztviselők visszatértek Esztergomba. Velük érkeztek Kmetty ezredes csapatai is. Palkovics Károlyt kormánybiztosnak nevezték ki. Megünnepelték a Függetlenségi Nyilatkozatot és a vármegyeházán elhelyezték Kossuth Lajos arcképét. Palkovics országos katonai és járványkórházat rendezett be a kanonokházakban és a várban. Ide szállították a nagysallói ütközet magyar és osztrák sebesültjeit, a budai harcokban megsebesülteket és a nyitrai kórházban fekvőket. A katonai kórház parancsnoka Nóvák István orvos-százados volt, a beosztottak Tóth József, Feichtinger Sándor és Hoffman Vilmos orvosok lettek. Palkovics Károly Beszédes mérnök segítségével és a Takarékpénztár kölcsönével helyreállíttatta a Duna-hidat. Budavár visszavétele előtt Palkovics vezetésével megkezdték az újoncozást, május végére kb. 500 önkéntes jelentkezett honvédnak, köztük a tanítóképző és papnevelő diákjai. Augusztusban a város ismét császári megszállás alá került. A világosi fegyverletétel után több százan tértek vissza az önkéntesek közül. Rájuk, és a város meg a vármegye vezetőire megtorlás várt a harcokban való részvételért. A szabadságharc áldozatainak emlékére a város lakossága emlékművet állíttatott. Palkovics Károly indítványára 1861-ben a honvédkórházban elhunyt 604 magyar honvéd és 175 osztrák katona sírja fölé emelt síremléket a város megbízásából Gerenday Antal piszkei kőfaragó. 82