Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) m A Szabad királyi város pecsétje • A Víziváros pecsétje • Szenttamás pecsétje • A VÁROS EGYESÍTÉSE Ismét fontolóra vették a négy település egyesülését. Dr. Földváry Ist­ván fó'ügyész részletes tervezetet készített, melynek alapján a belügymi­niszter 1895. január 13-án hozzájárult az egyesítéshez. Épül a város Prímás palota 1882: Lippert József tervei alapján, Simor érsek támogatá­sával épült. Ide költözött Simor érsek, s ide hozatta egyházi gyűjteményét, hatalmas könyvtárát, kép- és metszettárát. Ide került a prímási levéltár is. A Kis-Dunán híd épült („Kolos híd"), mely a Mária Valéria hídra vezette a forgalmat. A bencés gimnázium (Fó'apát u. 1.) 1900-ra nyerte el végsó' formáját. Takarékpénztári palotasor (Lőrinc u. 2-10.). Itt működött a Kaszinó, a Korona kávéház és szálloda. A bíróság épülete (Széchenyi tér 22.) a hajdani Fekete Sas vendégfoga­dó helyére épült 1903-ban. Az új kaszárnya épülettömbjében (Kossuth u.) kapott szállást a város házi ezrede, a 26-os, majd a 76-os gyalogezred. Az új kórház 1902-ben Vaszary Kolos hercegprímás 50000 korona tá­mogatásával készült el. A villanytelepet 1904-ben a vasútállomás közelében létesítették. Környékén új villasorok épültek. A kulturális élet • EGYESÜLETEK, ASZTALTÁRSASÁGOK A politikai élet enyhülésével sorban alakultak az egyesületek, asztaltár­saságok. Az 1890-es évekre közel 60 egyesület működött Esztergomban. 1837 - Kaszinó: fénykorát a millennium idején élte a kaszinói színját­szás felélesztésével. 1883 - Dalárda újraszervezése Bellovics Ferenc igazgatásával. Énekta­nár: Sztraka Iván. A Tarkaság asztaltársaság az egyik legfontosabb egylet a város életé­ben. 1899-tól Esztergomi Polgári Egyesület a neve. Híven ó'rizték Kos­suth emlékét, kapcsolatban álltak Besze Jánossal. 1863 - A Lövészegylet (PetóTi u. 40.) épülete Prokopp János tervei alap­ján készült. 1877 - Tornaegylet 1874 - Korcsolyázó Egylet; Hajós Egylet - jogutódja napjainkban is működik civil egyesületként. 1892 - Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat. Célja a vármegye ős- és középkori emlékeinek feltárása és összegyűjtése volt. A Katolikus Iparos Ifjúság Önképző és Segélyező Egylete, valamint a Katolikus Legényegylet fogta össze az iparos ifjúságot. A Belvárosi Olvasókör: 400 kötetnyi könyvtárában 700 rendszeres ol­vasó volt bejegyezve. Szentgyörgymezőn, Szenttamáson és Vízivárosban is működtek olvasó­körök. Közülük a szentgyörgymezői napjainkban is fontos kulturális sze­repet tölt be. A város zsidósága a Zion Egyletben, majd 1895-ben az esztergomi Leányegyletben tevékenykedett. • Szentgyörgymező pecsétje 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom