Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a XVIII. században 1842-ben megnyitotta kapuját az Érseki Tanítóképző Intézet, Majer István kezdeményezésére. Jelentős reformkori esemény volt városunkban 1844-ben a takarékpénztár megalakulása, amely több mint 100 éven át az ország egyik legtekintélyesebb pénzintézete volt. 1844-ben alakult meg a városi könyvtár is Helischer József városi tanácsos jóvoltából. 1837-ben kezdte meg működését a város legrégibb kulturális egyesülete az Esztergomi Széchenyi Kaszinó, amely országosan is az elsők közé tartozott. 1847-ben kezdődött a Főszékesegyházi Könyvtár (Bibliotéka) építése Hild József terve szerint (1853-ban fejezték be). Hatalmas kiterjedésű, pompás klasszicista palota. Szintén Hild József nevéhez kapcsolható az Esztergomi Prímási Palota, (Berényi Zs. u. 2.) első átépítése. A történelem során több célt is szolgált (kórház, jezsuita rendház, ideiglenes érseki palota). 1845-ben Hild József az épületet átalakította, végső formáját azonban Lippert József tervei szerint 1881-82-ben kapta, aki kétemeletessé magasította. Az utca felőli részen ma az első emeleten könyvtár, levéltár, a második emeleten a Keresztény Múzeum található. A Duna felőli oldalon a középső részt kupolával díszítették. Ma ezen a részen vannak a lakó- és vendégszobák. Kérdések: l. Mikor költözött vissza Esztergomba az érsek a török kor után? Ki volt ez az érsek? 2. Milyen tervek voltak a Várhegy újjáépítésére? 3. Ki volt a bazilika első építésze? Kik folytatták az építkezést? 4. Mikor kezdődött a bazilika építése, és mikor szentelték fel? 5. Milyen fontos események voltak Esztergomban a reformkorban? 6. Milyen épületek állnak ma is, amelyek akkor épültek? • A Prímási palota utcai homlokzata -1882 77