Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)

IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) •iái JÁÍÍLI I « 3. Királtii város A középkori Királyi város a Kis-Duna partján, a mai Pöttyös tér-Simor János utca-Árok utca által határolt területen a fejedelmi, királyi vár védelmében alakult ki a XI. század folyamán. Az államalapítás korában ez az egész terület még királyi birtok volt, amelynek északi negyede a XII-XIII. században királyi adományként fokozatosan egyházi kézbe került. A XI. századtól árkokkal, majd palánkkal, a XIII. századtól már városfalakkal védett településnek az északi vége eredetileg a királyi szolgáltató népek - udvarnokok - településrésze volt, amelyet az északon nyíló Szent Lőrinc városkapu melletti Szent Lőrinc-plébániatemplomról Szent Ló'rinc kerületnek is neveztek. A kerület déli felén a mai Széchenyi tér táján terült el a város nagy piactere, mely az Árpád-kori Magyarország legjelentó'sebb kereskedelmi gócpontja volt. Itt állott a középkorban a városháza, ill. a tér kiszélesedése táján, a XII. századtól a pénzverő' kamara háza, az Árpád-kori magyar pénzverés központja is. A Szt. Ló'rinc-plébániatemplom maradványai Korai várfal XIV. századi várfal Városfal Városárok 1. Királyi (utóbb érseki) palota 2. Sz. Adalbert-székesegyház 3. Sz. Adalbert-káptalan 4. Sz. István mártír prépostság 5. Korai érseki palota 6. Veprech torony 7—9. Újvárosi templomok, közte a Sz. László-plébánia 10. Bccket Sz. Tamás-prépostság II. Tapolcai ispotály 12. Sz. Anna igostonos kolostor 13. Sz. Lőrinc-lemplom 14. Sz. Miklós-templom és városház 15. Sz. Kereszt-templom és ispotály 16. Sz. Mária ferences kolostor 17. Sz. Márton domonkos kolostor? 18. Sz. Péter-templom? 19—20. Sz. Egyed-templom? 21? Zsenye palotája? MÉNY fíENTANNA) Esztergom vára, váralja és a királyi város a XIII. század végén (Györffy György nyomán - 1987) 52