Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) * V ritminrafözatri uttgmta um \ ijio:ioftuő(önonínint.iibi tw | pultba űfusíontincntur.' CT / Q (pttr irm cxútm utó tttigutffi uiiSiniemmti.l^cr xnyungűt qmln artitirtfanaia titna. 6r wptmtr.iDiim Imurtua óit \ utfluur ttr bcIajDícfl^. jüiuí V lanntpar firma futtr.ugnauf, y hjntlls^áJtcptfe'ftubdccm* Qífc ipfum Jnno axnuw 00» CC. ÚMTPLTYILITLV fűm emu aapanutf flip totmn bimgáiu. (Üm; Ctbnmram ttjtem úolv tfKjr \ moiuminbunflanattim Ú&obcmtöVliiíhtflib> tSínmbií genfií» at atme mpixff^fnt» mm pjtcmtatwmítta ait flip tmtrn Papcba ccmatuutltor • IV Béla király és családja - síremlékük feliratával (Képes Krónika) A főbb úriasszonyok pedig, amilyen szépen csak fel tudták magukat díszíteni díszbe öltözve összegyülekeztek egy palotában, és amikor el akarták fogni és meg akarták ölni őket, fellebbeztek, és a nagyfej edelemtől kértek kihallgatást. Mindnyájukat, mintegy háromszázat, a fejedelem elé vezették a városon kívül, és ők azt a kegyet kérték, hogy tartsa életben őket az uralma alatt. Ez afölötti haragjában, hogy semmi haszonra nem tett szert, megparancsolta, hogy fosszák ki s fejezzék le őket. Ez nagy hirtelen meg is történt. A város várát nem tudták elfoglalni mert a spanyol Simeon ispán sok számszeríjászával bátran megvédte... (A latin eredetiből fordította: Horváth János) Ez a hispániai Aragóniából származó Simeon ispán 1248-ban IV Béla követeként Lyonba ment, hogy segítséget kérjen a pápától egy újabb tatár támadás ellen. Jutalmul IV Béla neki adományozta Bajót községet és a Sopron megyei Nagymartont. A király tehát egy újabb tatár támadástól tartott, ezért az életben maradt csekély számú lakosságot a Várhegy északi részén levó' kis területre és az érseki palotába költöztette, akik 1256-ig laktak itt. Az érsekség számára pedig átengedte a déli részen levó' királyi palotát. IV Béla 1256. december 17-én íródott oklevelében a következóTcet olvashatjuk: „ ...Nem akarunk papok és halottak szomszédságában élni tovább...". így a város lakói leköltöztek régi helyükre és újraépítették Esztergomot. A tatár pusztítás után IV Béla király fölismerve Budának városunknál kedvezóLb fekvését a Kárpát-medencén belül, a királyi székhelyet Budára helyezte át, az esztergomi várat pedig az érsekségnek adományozta. Szeretett városát, Esztergomot a megmenekült polgárok és új telepesek segítségével újjáépíttette. Kedvelt szerzeteseinek, a ferenceseknek az elpusztított helyett hatalmas új templomot és kolostort építtetett, valahol a mai ferences templom táján. • IV Béla király pénzei 30