Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) m III. Béla király (Képes Krónika - XIV sz.) • A Várkápolna feltárt kapuja és a lakótorony bejárata - 1934 4. III. Béla kora Az esztergomi királyi vár és a körülötte kifejlődött iparos-kereskedő­város is nagy kiterjedésű, európai mértékkel mérve is jelentős volt. Itt keresték fel a külföldi uralkodók a magyar királyokat, pl. II. Gézát 1147­ben VII. Lajos francia király. 1189-ben Barbarossa Frigyes német csá­szárt és keresztes hadait fogadja itt III. Béla király és Margit királyné. A császár seregével utazó Lübecki Arnold a magyarok fővárosának neve­zi Esztergomot. Ezt írja: „... midőn pedig a császár úr abba a városba ér­kezett, amelyet Grannak neveznek, amely a magyarok fővárosa..." (Gran Esztergom német neve, amit a Várheggyel szemben beömlő Garam-Gran folyóról kapott a város.) III. Béla király az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodója. Ifjúsá­gát Bizáncban töltötte. 1172-ben bátyja, III. István király halálakor (akit a Szent Adalbert-székesegyházban temettek el) hazahívták és ki­rállyá koronázták. Hosszú uralkodása alatt terjedt el az írásbeliség. Ki­alakult a kancellária, ahol az udvar hivatalos írásos dokumentumait készítették. Esztergomot európai szintű királyi székhellyé fejlesztette. 0 építtette újjá az 1180-as tűzvészben leégett Szent István korabeli ki­rályi palotát és a Szent Adalbert-székesegyházat. • III. BÉLA PALOTÁJA A török háborúkban elpusztult palotáról hosszú ideig semmit sem tud­tak, még a helyét sem ismerték. Esztergom történetének lelkes kutatója, Lepold Antal kanonok 1934-ben kezdett ásatásokat. Az ő érdeme, hogy megtalálták az Árpád-házi királyok palotájának maradványait. Mélyebb szinten korábbi, XI. századi épületmaradványok is előkerül­tek. Az 1960-as években Méri István, majd Nagy Emese, később Hor­váth István, a Balassa Múzeum igazgatója szintén találtak XI. századi falakat. Az ásatások alapján úgy látszik, hogy már Géza fejedelem ide­jén is történt építkezés a Várhegy déli részén. Az egész középkor folya­mán állottak a Szent Istvántól III. Béláig terjedő időszakban épült ki­rályi épületek, ezek a déli hegyfokon meredek sziklákra épültek és kü­lön fal vette körül őket. A XII. század végén leégett (István korabeli) palota helyén III. Béla tel­jesen új alapokon összefüggő palotaegyüttest épített ki. Ennek jelentős részét a későbbi építkezések elfedték. Az elmúlt évtizedek régészeti kuta­tásai alapján mára már ismerik a palota kiterjedését, építési korát, az egyes épületrészek rendeltetését. A palota két fő részből állt. 1. A nagy palota, mely az északi palotaudvar nyugati oldalán, a du­nai külső várfalra támaszkodva helyezkedett el. (A mai vármúzeum udvarán a bejárattal szemben levő úgynevezett lovagterem) 2. A nyugat-keleti palotaszárny, amely a nagy palotához északon csatlakozott. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom