Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) F E 000000

0 Korai erdóhaiár r " •' I Szláv helynevek magyar 1 J helynevekkel vegyesen Tardos- (Torda-?) nem Honipázmány-nem EÜ1 Egyfalus nemzetségek • Tőrzanév, népnév J E R V Eulergomi várbirtok S Srolgigyörí várbirtok kn Királynét birtok Ht Hercegi birtok 11 Udvarhely A Nemzeuágfö izálláshelye Udvari szolgálónépek b- bocsár. c- szakács (coquttt). Cl- csősz l— lovász, j-solymol, I-tárnok, v-udvarnok, vi-vineellár. boradó, r-zebadó • Esztergom vármegye kialakulása (Györffy György nyomán - 1987) e R • VÁRMEGYE A XI. század elejétől kezdve Esztergom nemcsak királyi, hanem egyházi központ, egyúttal Esztergom vármegyének is székhelye volt. A vármegye a Duna túlsó partjára is kiterjedt, és nagyjából egyforma területet ölelt fel mindkét oldalon. Kezdetben ispánok igazgatták, később az érsekek, akik egyúttal a megye főispánjai is lettek. A XI-XII. század folyamán alakult ki a Várhegyen az Árpád-kori Magyarország legnagyobb szabású világi és egyházi épületegyüttese (királyi palota, érseki palota, főszékesegyház, káptalanház stb.). A X. század végén a fejedelmi, majd a királyi szolgáltató népek lakták a Kis-Duna-ág melletti területet. Az iparosok és kereskedők településeiből fejlődött ki az ország akkori legjelentősebb városa, az ország első fővárosa. « KIRÁLYI VÁROS A sok kis településből kialakult város magja a Királyi város, a mai Aradi vértanúk tere, Simor János utca, Árok utca és a Kis-Duna között terült el. Már ekkor körben vizesárok és valamilyen erődfal védelmezhette, melyet kapukkal lehetett lezárni. A forgalmas vásárváros egyik kapujára, valószínűleg a Lőrinc-kapura szögezték fel 998-ban a felnégyelt Koppány vezér testének egyik részét. (A Lőrinc utca elején állott a Szent Lőrinc templom. Mellette ma is látható az útburkolaton piros kővel kirakva a kapu és a városfal nyomvonala.) A magyar városok közül elsőként Esztergom rendelkezett árumegállító joggal. Minden távolsági kereskedőnek ide érkezve áruit eladásra kellett felkínálni. Az árukat az esztergom-kakati réven (Kakat Párkány Árpád-kori neve volt) és a város piacterén is megvámolták. A kereskedelmi hajók fő kikötő helye a Kis-Dunán a mai strandtól a Nagy-Dunáig terjedő részen volt. A meleg forrásokkal táplált Kis-Duna vize télen sem fagyott be, így biztos kikötő volt a város és a hajósok számára. A város leggazdagabb polgárai a nyugati távolsági kereskedők (latinusok) és a jelentős számú kézműiparos mesterember közül kerültek ki. • Esztergom vármegye a XVI. század elejéig (Györffy György nyomán - 1987) Kérdések: 1. Mikor szállták meg a honfoglaló magyarok Esztergom környékét? 2. Hol és mit építettek az első hittérítők Esztergomban? 3. Mikor és hol koronázták meg az első magyar királyt? 4. Ki és mikor alapította az esztergomi érsekséget? 5. Ki, mikor és hol kezdett pénzt veretni Magyarországon? 6. Mit tudsz a mai vasútállomás környékének Árpád-kori jelentőségéről? 7. Kiről vagy milyen eseménnyel kapcsolatban kapta nevét a Szentkirályi-dűlő? 8. Mit tudsz Szent Adalbertről? 9. Hol terült el a Királyi város? 10. Milyen joggal rendelkezett a Királyi város? Melyek voltak jellemzői? 11. Milyen nevezetes leletek kapcsolódnak a mai Lőrinc utcához? 22